Érzelemszabályozás: mit üzennek az érzelmeink?

Vannak érzések, amelyeket szívesen átélünk, és vannak olyanok, amelyektől legszívesebben minél hamarabb megszabadulnánk. A szorongás, a félelem, a düh vagy a csalódottság többnyire az utóbbi csoportba tartozik. Ha tehetjük, megpróbáljuk elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben ezek az érzések előfordulhatnak, vagy igyekszünk minél gyorsabban túllépni rajtuk.

Pedig a kellemetlen érzéseinknek is van szerepük. Sokszor éppen arra hívják fel a figyelmünket, hogy valami fontos számunkra, hogy valamelyik szükségletünk nem teljesül, vagy hogy egy helyzetet fenyegetőnek, igazságtalannak, esetleg bizonytalannak élünk meg.

Mit árulhatnak el az érzelmeink?

A félelem például segíthet felismerni a veszélyt, a düh jelezheti, ha igazságtalanságot tapasztalunk, a szomorúság pedig gyakran valamilyen veszteséghez kapcsolódik. Az öröm arra is ösztönözhet bennünket, hogy keressük azokat a tevékenységeket és kapcsolatokat, amelyek jólesnek nekünk.

Az érzelmeink azonban nem mindig adnak pontos képet a helyzetről.

Attól, hogy félünk valamitől, még nem biztos, hogy valóban veszélyes. És attól, hogy dühösek vagyunk valakire, még nem feltétlenül ő a hibás.

Éppen ezért érdemes odafigyelni az érzéseinkre, de nem szükséges minden esetben azok alapján cselekednünk.

Amikor inkább elkerüljük a kellemetlen érzéseket

Képzeld el, hogy meghívnak egy társasági eseményre, ahol alig ismersz valakit. Már előre azon gondolkodsz, hogy biztosan nem lesz kivel beszélgetned, kínosan fogod érezni magad, és mindenki észreveszi majd, mennyire feszengsz.

Végül úgy döntesz, inkább otthon maradsz.

A döntés után valószínűleg megkönnyebbülsz. Nem kell szembenézned a kellemetlen helyzettel, és a szorongásod is csökken. Csakhogy ha ez rendszeresen megismétlődik, könnyen előfordulhat, hogy egyre több társasági helyzetet kezdesz elkerülni.

Az elkerülés ugyanis rövid távon valóban enyhítheti a szorongást, hosszabb távon viszont fenntarthatja azt. Nem szerzel tapasztalatot arról, hogy a helyzet esetleg jobban is alakulhat, mint amire számítottál, vagy hogy a kezdeti feszültséggel együtt is képes vagy részt venni benne.

Persze vannak helyzetek, amelyeket teljesen indokolt elkerülni. A lényeg inkább az, hogy felismerjük, mikor véd bennünket az elkerülés, és mikor akadályoz abban, amit egyébként szeretnénk.

Mit jelent a megfelelő érzelemszabályozás?

Sokan úgy gondolnak az érzelemszabályozásra, mint arra a képességre, hogy mindig nyugodtak maradjunk, és ne hagyjuk, hogy a kellemetlen érzések kibillentsenek bennünket.

Valójában az érzelemszabályozás ennél jóval többet jelent. Hozzátartozik az érzelmeink felismerése, megértése, valamint az is, hogy a helyzetnek megfelelően tudjunk reagálni rájuk.

Van, amikor az segít, ha megnyugtatjuk magunkat. Máskor érdemes változtatni egy nehéz helyzeten, segítséget kérni, vagy éppen elfogadni, hogy egy ideig kellemetlen érzéseink lesznek.

Néhány egyszerű kérdés segíthet abban, hogy jobban megértsük, mi történik bennünk:

• Mit érzek most pontosan? Dühöt, félelmet, csalódottságot, szomorúságot vagy valami mást?
• Mi válthatta ki ezt az érzést? Mi történt, és hogyan értelmeztem a helyzetet?
• Mire lenne most szükségem? Megnyugvásra, pihenésre, támogatásra, esetleg arra, hogy változtassak valamin?
• Mit szeretnék tenni? És vajon ez a reakció hosszabb távon is segítene?

Nem mindig könnyű megválaszolni ezeket a kérdéseket, különösen akkor, amikor nagyon erős érzelmeket élünk át. Ilyenkor már az is hasznos lehet, ha adunk magunknak néhány percet, mielőtt reagálnánk.

Nem kell minden kellemetlen érzést megszüntetni

A szorongás, a düh vagy a szomorúság az élet természetes velejárói. Időnként akkor is megjelennek, amikor egyébként jó döntést hozunk, vagy valami fontosat szeretnénk elérni.

Gondoljunk csak egy nehéz beszélgetésre, amelyet már régóta halogatunk. Lehet, hogy előtte szorongunk, közben kényelmetlenül érezzük magunkat, mégis fontos, hogy végül sor kerüljön rá.

Az érzelmeink tehát hasznos jelzések lehetnek, de önmagukban nem mondják meg, mit kell tennünk. Ha megtanuljuk jobban felismerni és megérteni őket, könnyebben tudunk olyan döntéseket hozni, amelyek a pillanatnyi megkönnyebbülésen túl hosszabb távon is segítenek bennünket.