Az életmódváltás, egy egészségesebb szokás beépítése (pl. egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás) vagy egy egészségtelen szokással való leszámolás (pl. dohányzásról való leszokása) az életvitelünkbe nem egyik percről a másikra történik. Sokkal inkább egy folyamat, melynek szakaszai vannak. Prochaska és DiClemente (1982) transzteoretikus modellje a VISELKEDÉSVÁLTOZÁS szakaszait írja le.
A fontolgatás (/töprengés) előtti szakaszban (=prokontempláció szakasza) az egyén még nem is gondol a változtatásra, annak szükségessége és az arra való törekvés még nem fogalmazódott meg benne.
A fontolgatás (=kontempláció) szakaszában már érzi a változ(tat)ás szükségességét, de még nem elkötelezett a viselkedésváltoz(tat)ás mellett, pro és kontra érvek fogalmazódnak meg az egyénben.
A felkészülés vagy előkészület szakaszában már döntött a változtatás mellett (célként kitűzte az új szokás beépítését), és megteszi a kezdő lépéseket - azaz felkészül az új szokás beépítésére azáltal, hogy beszerzi az ahhoz szükséges kellékeket, eszközöket, utánaolvas, stb. (pl. vásárol egy kényelmes futócipőt, amennyiben a futás, az aktívabb életmód kialakítás a cél, vagy szakemberrel összeállíttat egy diétás étrendet amennyiben fogyni szeretne).
A cselekvés egy aktív szakasz, akkor már ténylegesen gyakorolja az új viselkedésformát (pl. eljár hetente 2-3 alkalommal futni, a diétában előírtak szerint étkezik, stb.).
A fenntartás szakasza akkor következik be, amikor már hosszabb ideje (minimum 6 hónapja) tartósan jellemző az egyén életére az új viselkedésforma, azaz beépült mindennapjaiba, szokássá vált.
+A modell bármelyik pontján jöhet visszaesés. Előfordulhat, hogy az egyén -bármilyen okból adódóan- nem folytatja következetesen az új viselkedésformát, hanem régi szokásai szerint cselekszik. Ezzel sincs feltétlenül gond, a lényeg, hogy az egyén akkor is visszanyerje a motivációját, és folytassa a viselkedésváltoztatást.
Komment írása