A döntések súlya – Hogyan találjuk meg a saját utunkat?

Az élet döntések sorozata. Akár tudatosan, akár tudattalanul, minden nap hozunk döntéseket – mit reggelizünk, hogyan töltjük a szabadidőnket, merre indulunk tovább a karrierünkben vagy a személyes kapcsolatainkban. Mégis, amikor nagyobb horderejű választásokkal találjuk szembe magunkat, sokan megtorpanunk, kételkedünk, vagy egyenesen elkerüljük a döntést. De miért olyan nehéz néha meghozni egy választást? Hogyan segíthet ebben a logoterápia, a kognitív viselkedésterápia vagy az irodalomterápia?

A döntés szorongása – Miért olyan nehéz választani?

A döntés mindig magában hordozza a lehetőséget, de egyben a veszteséget is: amikor egy utat választunk, egy másik lehetőségtől el kell köszönnünk. Az egzisztenciális pszichológia szerint az emberi szabadság egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben vágyunk a lehetőségekre, félünk is tőlük, mert felelősséggel járnak.

Sokan halogatással vagy passzivitással reagálunk a döntési helyzetekre. Gyakran tévesen hisszük, hogy ha nem döntünk, akkor nem is kell szembenéznünk annak következményeivel. Pedig a halogatás is egy döntés: az, hogy a jelenlegi állapotot fenntartjuk, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy ez a legjobb számunkra.

Sartre: Az ember arra ítéltetett, hogy szabad legyen

Jean-Paul Sartre egzisztencialista filozófiájában a döntés központi szerepet játszik. Alapvető gondolata, hogy az ember radikálisan szabad, és minden döntésével saját magát határozza meg. Ez a szabadság azonban szorosan összekapcsolódik a felelősséggel és a szorongással.

Sartre szerint nincs előre meghatározott emberi természet vagy sors, amit követnünk kellene. Mivel nincs egy isteni vagy objektív terv, amely kijelölné az életünk irányát, minden döntésünk kizárólag rajtunk múlik. Ezt fogalmazza meg híres állításában:

"Az egzisztencia megelőzi az esszenciát."

Vagyis először létezünk, és csak azután határozzuk meg, hogy kik vagyunk a választásaink által.

Frankl és Yalom eltérő szemlélete az értelemről

Frankl kopernikuszi fordulata: A kérdés megfordítása

Viktor Frankl egyik legismertebb gondolata, hogy nem az ember kérdezi az élet értelmét, hanem az élet kérdezi az embert.

"Végső soron az embernek nem azt kell kérdeznie, hogy mi az élet értelme, hanem fel kell ismernie, hogy ő az, akit kérdeznek."

Ez a gondolat radikális fordulatot jelent a hagyományos filozófiai és pszichológiai gondolkodásban. Ahelyett, hogy az ember kívülről várná a választ arra, hogy miért él, rá kell ébrednie, hogy minden pillanatban döntést kell hoznia, és azzal felel az élet kérdésére.

Frankl: Az értelem objektíven létezik, az ember feladata megtalálni azt

Viktor Frankl szerint az élet értelme nem szubjektív konstrukció, hanem objektíven létező valóság, amelyet minden embernek meg kell találnia. Az értelem személyre szabott és szituációfüggő, tehát nem általános értelemről beszélünk, hanem minden egyénnek a saját egyedi értelmét kell felfedeznie.

Frankl ide tartozó gondolatai: 

• Az élet minden helyzetben felkínál valamilyen értelmet, még a szenvedésben is.
• Az értelem nem az egyén alkotása, hanem valami, amit fel kell ismernie és meg kell valósítania.
• Az élet nem tartozik nekünk válaszokkal, hanem mi tartozunk válaszokkal az élet kérdéseire.
  
  

Yalom: Az értelem nem adott, hanem az ember teremti meg

Irvin Yalom ezzel szemben azt vallja, hogy az életben nincs előre meghatározott értelem. A világ önmagában nem tartalmaz jelentést, hanem az ember az, aki ezt megalkotja.

Yalom ide kapcsolódó gondolatai: 

• A világ nem hordoz veleszületett értelmet, az ember saját maga ad értelemet az életének.
• Az értelem nem objektív valóság, hanem egy egyéni és folyamatosan változó konstrukció.
• Az értelmet a kapcsolatok, a kreativitás, az élmények és az önmegvalósítás adja meg.

Yalom példája: A terápiában gyakran dolgozik olyan kliensekkel, akik az élet értelmetlenségét érzik. Nem azt mondja nekik, hogy van egy előre létező értelem, hanem hogy nekik kell megteremteniük azt azáltal, hogy keresik azokat a dolgokat, amelyek számukra jelentőséggel bírnak.

Értelemkeresés vagy értelemteremtés?

Kérdés

Frankl

Yalom

Az értelem honnan ered?

Az életben már eleve jelen van

Az ember maga hozza létre

Az értelem univerzális vagy egyéni?

Egyéni, de objektíven létező

Teljesen szubjektív és önmegalkotott

A szenvedés szerepe

Még a szenvedésben is lehet értelmet találni

A szenvedés önmagában értelmetlen, de az ember jelentést adhat neki

Hogyan találunk értelmet?

Az élet kihívásaira adott válaszaink által

A saját döntéseink, kapcsolódásaink és tevékenységeink által

Könyvajánló a témában

• Jean-Paul Sartre: Az undor – Egy regény, amely az egzisztenciális szorongást és az egyéni szabadság dilemmáját járja körül. Őszintén tudom ajánlani, ha még csak ismerkedünk a témával.
• Sárkány Péter: Értelemközpontú humanizmus – Bevezetés Viktor E. Frankl munkásságába. Nagyon jól, részletesen körüljárja a felvázolt témát.
• Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! – A logoterápia alapgondolatainak bemutatása a koncentrációs táborban átélt tapasztalatok tükrében. Egy kiválló könyv, hogy megtaláljuk a reményt és a célt az életünkben. 
• Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka – Egzisztenciális pszichoterápia gyakorlati példákkal és történetekkel. De őszintén Yalom könyveit mind ajánlom.
• Edith Eva Eger: A döntés – Egy személyes és inspiráló könyv a szabadságról és az önmagunkért vállalt felelősségről.

Az életünk tehát döntéseink mentén formálódik. A választásaink nemcsak az utunkat határozzák meg, hanem azt is, kik vagyunk. Minden döntés egy lehetőség arra, hogy önmagunkká váljunk. Döntés az is, hogy belevágunk az önismereti utazába és felkeresünk egy szakembert. Ha úgy érzed szeretnél ebbe az utazásba belevágni, várlak most induló csoportomon vagy egyéni alkalmon ahol több módszer ötvözésével segítek megtalálni a te személyes utad. Akár, hogyan döntesz az jó döntés, mert elsősorban csak döntés van - és alapvetően nem tudunk nem dönteni.