“CBT módszerrel dolgozó pszichológust keresek” Melyik módszer a hatékony?

Amikor a 40-es években Carl Rogers a személyközpontú pszichoterápiás irányzat későbbi kidolgozója elkezdett dolgozni, két irányzat uralta a pszichológiát: a pszichoanalízis és a viselkedés-lélektan irányzata. Ahhoz hogy elfogadja és komolyan vegye a fősodor, tulajdonképpen kezdettől fogva kénytelen volt azzal foglalkozni, hogy az általa használt módszer valóban hatékony-e? Az elsők között “engedte be” a kutatót a terápiás térbe, az elsők között kezdett olyan módszertant kidolgozni, amellyel a pszichoterápia és tanácsadás hatékonysága mérhető. Saját bevallása szerint nagyon hasznossá vált számára a kutatás, amikor arra jutott, hogy az mindenképpen a módszer fejlődését, a hatékonyság javulását eredményezheti, még akkor is, ha cáfolja egyik-másik elképzelését.

Napjainkra a pszichoterápiás irányzatok száma drasztikusan megnőtt. Magyarországon több mint 15 akkrediált pszichoterápiás módszer van már jelen. Szinte valamennyi terápiás irányzat képviselői végeznek hatékonysági vizsgálatokat. A meglepő eredmény, hogy ezeknek az elismert pszichoterápiás irányzatoknak mindegyike hatékony. Vannak hangsúlyeltolódások, egyik-másik módszer egyik-másik probléma (mentális zavar) esetében jobbnak, hatékonyabbnak, gyorsabbnak tűnik, de alapvetően egyformán hatékonyak, ajánlottak. Az is előfordul, hogy még nem igazolták a hatékonyságot egy adott zavar, vagy probléma tekintetében. Természetesen az is előfordul, hogy egy adott módszer kifejezetten kontraindikált valamely zavar esetében, mivel vannak arra utaló bizonyítékok, hogy nem jár előnnyel a kliens számára, illetve hogy a hátrányai nagyobbak, mint a hozadéka. A személyközpontú megközelítés például a Pszichés (lelki) fejlődés zavarai esetében kontraindikált (ilyenek a beszédészlelés, beszédprodukció zavarai, írás-olvasás zavarai, altípusos autizmus stb. lásd BNO F80-89).

Még egy szempontot meg kell itt említenünk az igazoltan hatékony módszerek ajánlásával kapcsolatban. Ezek az ajánlások egészségügyi ellátás keretében történő alkalmazásra vonatkoznak. Alap-szichoterápiát és pszichoterápiát egészségügyi ellátás keretében végezhet pszichológus, megfelelő képzettségek (klinikai szakpszichológusi, pszichoterapeuta végzettség). Erre vonatkozóan fogalmazzák meg az ajánlásokat, erre vonatkozóan vizsgálják meg, hogy egyik-másik módszer mennyire hatékony és mennyire ajánlható. A pszichológusok jelentős többsége azonban pszichológiai tanácsadást végezhet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy enyhébb esetekben alkalmazza valamely nagy pszichoterápiás irányzat módszereit, technikáit. Egyértelmű, hogy ha a súlyosabb esetben hatékony egy módszer, akkor enyhébb esetben is az lesz. A tanácsadó pszichológus képes és kötelessége is eldönteni, hogy a kliens problémájának súlyossága meghaladja-e a kompetenciája határait, tovább kell-e irányítania a klienst pszichoterápiára, vagy akár pszichiátriára. Pszichológiai tanácsadás keretében a módszerek közötti hangsúlyeltolódások hatása minimális.

Ha a különböző pszichoterápiás módszereknek a hatékonysága ennyire közel áll egymáshoz, felmerül a kérdés, van-e értelme a címben jelzett és ahhoz hasonló megkereséseknek? 

A viselkedésterápia és standard kognitív terápia (CBT) nagyon hatékony módszer. Valószínűleg a kliens olvasott, hallott valamit, hogy az ő problémájára ez a módszer hatékony. Esetleg magáról a módszerről hallott néhány dolgot és úgy érzi illik hozzá, tudja értelmezni saját megéléseit, problémát a CBT fogalomtárával. Mindkét forgatókönyv esetében a kliens problémájának súlyosságát a tanácsadó pszichológus meg tudja ítélni, pszichoterápiás igény felmerülése esetén azok a hangsúlyeltolódások, melyeket a bejegyzés elején említettem, nagyobb jelentőségre tehetnek szert. Ha azonban a probléma súlyossága nem indokol pszichoterápiát, akkor az első forgatókönyv a lehetőségeket, a kliens és pszichológus egymásra találásának lehetőségét jelentősen szűkíti. Mivel tanácsadás keretében a hatékonyság kis hangsúlyeltolódásai nincsenek számottevő hatással, a módszerhez való ragaszkodás lassíthatja, gátolhatja, hogy a kliens mielőbb segítséget kapjon. 

A második forgatókönyv miatt ugyanakkor azt gondolom, van értelme „módszerspecifikus” pszichológust keresni. Egy CBT terapeuta azzal a fogalom- és eszköztárral dolgozik, amit a kliens magáénak érez, aminek van jelentése, jelentősége a számára. Érdemes ezt a módszert keresnie, még akkor is, ha esetleg kiderül, hogy mégsem rezonál rá, vagy esetleg egy másik módszerre ugyanúgy vevő lenne.