Bántalmazó férfiak jellemzői

E három fő típusba sorolták a bántalmazókat a veszélyességi fokuk szerint: a legkevésbé veszélyes a “bűnbánó, aki ritkán bántalmaz, általában külső ok miatt és megbánja tettét. A középső kategóriába tartozik a “szorványos”, aki már veszélyesebb, gyakrabban alkalmaz erőszakot és ritkán bánja meg tettét. A legveszélyesebb a “sorozat”-bántalmazó, aki különféle személyiségzavarban szenvedhet, szisztematikusan és erősen bántalmaz, minden kapcsolatát ez jellemzi, egyáltalán nem látja be, hogy hibás lenne és nem változik.

A hatalmi motivációjuk erős: szükségük van a nők dominálására, konrollálására, a női függetlenedést nem tűrik és ők határozzák meg, hogyan működjön a kapcsolat.

az intimitástól szoronganak: a párjuk intimitásigényére negatívan reagálnak, ugyanakkor nagyon féltékenyek. Az irreális féltékenység az elhagyástól való félelemként jelenik meg, e férfiak erősen függőek és birtokolni akarják partnerüket.

Egy érdekes személyiségszerkezetet találtak a bántalmazóknál, ún. kettős személyiséget (“Dr. Jekyll és Mr. Hyde”-szindróma), mintha egy “jó” és egy “rossz” személy lakozna a bántalmazóban. A férfinek két arca van, egyrészt erőszakos bántalmazó, másrészt gyengéden szerető férj. A külvilág felé egy békés személy képét mutatja, míg otthonában bántalmazó.

Előrejelezheti a bántalmazásra való hajlamot:

– gyors elköteleződés a kapcsolat mellett, a nő elszigetelésére, kontrollálására törekvés

– irreális elvárások: egymással összeegyeztethetetlen kérésekkel fordulhat a nő felé

– kiszámíthatatlanság, robbanékonyság

­­– alacsony önértékelés, bizonytalanság és gyenge konfliktusmegoldó képességek

– empátia- és szeretetképesség hiánya

– bántalmazott gyermekkor, előző bántalmazó kapcsolatai

– erős féltékenység

– hagyományos nemi szerep, és a sztereotip nemi szerepeket várják el

– a társtól való erős függésük és a magányt nehezen tűrik

• függőségre hajlam