Az érzéseink nem tények – hanem jelzések

Mindenhonnan azt halljuk, hogy hallgassunk az érzéseinkre, de arról kevesebb szó esik, hogy nem minden érzés tükrözi pontosan a valóságot. Ez nem hiba, nem baj, ez egy működés. Az érzéseink nem tények, hanem állapotok. Egy adott pillanatban születnek, és természetesen rengeteg minden hat rájuk, pl. az, hogy mennyire vagyunk kipihentek, mennyire vagyunk biztonságban, mennyire leterhelt az idegrendszerünk, milyen korábbi élményeink aktiválódnak stb.

Ezért fordulható elő az, hogy este valamiért úgy érezzük, hogy a párunk nem is szeret minket igazán. Másnap reggelre másként látjuk, talán meg is fogalmazzuk, hogy előző este kicsit túlgondoltuk a dolgot… Nem a valóság ugrál, változik ennyire, hanem a belső állapotunk. Ez egy teljesen természetes működésmód. 

A csapda az, amikor azt hisszük, hogy az érzéseink bizonyítékok.

Nem az a cél, hogy ne érezzünk, hanem az, hogy ne keverjük össze az érzést a tényekkel. Például amikor azt gondoljuk, hogy „nem vagyok fontos”, az gyakran nem tény, hanem egy érzés. A tény ilyenkor inkább az, hogy „lemondta a találkozót” vagy „nem válaszolt az üzenetemre”. A kettő között pedig ott van az értelmezésünk. 

Mit kezdhetünk ezzel?

1. Ne reagáljunk azonnal erős érzésből! Az érzések fontos jelzések, de néha érdemes időt adni magunknak, hiszen az érzések jönnek-mennek, hullámzanak!
2. Ne építsünk rá történetet azonnal! Az érzés valódi (pl. düh, szorongás), de az, hogy miért van, már egy értelmezés.
3. Tegyük fel ezt a kérdést magunknak: „Mit jelez ez az érzés – és mennyire biztos, amit most gondolok róla?” Így nem utasítjuk el az érzést, hanem inkább kíváncsiak leszünk rá.
4. Figyeljük a mintát, ne az egy adott pillanatot! Az érzések hullámzanak. Ami igazán fontos, az általában visszatér, nem csak egy-egy rosszabb pillanatban jelenik meg.

Mi a lényeg? Nem az, hogy nem kell hinni az érzéseinknek, hanem az, hogy nem kell azonnal követnünk őket. Az érzéseink fontos jelzések, de nem mindig a teljes kép.

Amikor megtanuljuk őket így kezelni, akkor:

• nem nyomjuk el őket
• de nem is sodornak el automatikusan
• ilyenkor megjelenik egy kis tér köztünk és az érzés között - és a lehetőség arra, hogy ne automatikusan reagáljunk

Volt már olyan érzésed, amit komolyan vettél – de utólag más jelentést kapott?