Az élet nagy kérdéseiről mind gondolkozunk olykor, beszélgetünk kocsmákban meg vízpartokon róluk egy üveg bor mellett. A következőkben az Irvin D. Yalom nevéhez köthető egzisztenciális pszichoterápia négy alapkonfliktusa kerül előtérbe néhány kiegészítő gondolattal.
Az első kérdéskör: a halál. Hogyan is vagyunk a múlandóságunkkal? Miképpen hat ránk ennek a tudata? Gyakran hallunk és használunk afféle kifejezéseket, hogy nekem ehhez vagy ahhoz rövid az életem. Talán a szervezetünk is e szerint jelez olykor, ha nem ott vagyunk, ahol a helyünk van? Érzékeltetheti a rosszul létünkkel azt, hogy hahó, tegyél valamit, mert ahogyan most élsz, ahhoz tényleg túl rövid az életed?
Második: a szabadság. Azaz a külső struktúra hiánya. Kéz a kézben a felelősséggel. Megijedünk a korlátok hiányától, vagy képesek vagyunk benne építkezni? Megtaláljuk-e azt az elegyet (akár az életünk különböző területein), ami megfelelő mértékű biztonságot ad, melynek neki dönthetjük kvázi a hátunkat, és egyúttal elég teret is ad?
Harmadik: az elszigeteltség. Azt érthetjük ezalatt, miszerint van egy társas igényünk, ám mindig is lesz egy áthidalhatatlan szakadék két ember között. Mit kezdünk ennek a tudatával? Képesek vagyunk elfogadni, vagy (szélmalom)harcolunk ellene?
Negyedik: értelemnélküliség. Nincs a világunkban való tevékenykedésünknek evidens célja. Magunkra maradtunk azzal, hogy saját értelmet találjunk, adjunk az életünknek.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása