Az Ön-együttérzés: Hogyan segíthet a belső támogatás a jólétünknek

Az ön-együttérzés megértéséhez először érdemes fontolóra venni, mit jelent mások iránt együttérző lenni. Felidézhető olyan pillanat, amikor egy családtagunk vagy barátunknak támogatásra volt szükség és ösztönösen támogatóan voltunk jelen neki. Osztoztunk vele fájdalmán és segítettük, ahogy tudtuk. Ilyenkor megnyitjuk magunkat megnyitja mások fájdalma, érzései felé, anélkül, hogy elkerülnénk ezeket a negatív érzéseket.  Felszínre kerül az irántuk érzett kedvesség és a szenvedésük enyhítése iránti vágy. Az együttérzés értelmezhető a közös emberi állapot, a törékenység és tökéletlenség megértéseként és a tökéletlenség, törékenység elfogadásaként.

Az ön-együttérzés egyszerűen az együttérzés önmagunkba irányuló forma.

Az ön-együttérzést három fő elem alkotja: kedvesség, az együttérzés és a jelentudatosság. Ezek az értékek még buddhista írásokból erednek és emelkedtek ki. Az ön-együttérzés fontos eleme a fejlődésünkek és megküzdésünknek, amikor szembenézünk személyes hiányosságainkkal, hibáinkkal és kudarcainkkal, valamint fájdalmas élethelyzetekkel, amelyek az ellenőrzésünkön kívül esnek.

De hogy is kapcsolódik ehhez a kedvesség? Manapság rengeteg elvárást támaszthatnak velünk szemben, amelyekből jócskán akad, aminek mi magunk szeretnénk megfelelni, ahhoz , hogy “elég jó”-nak érezzük magunkat.. És mikor valami nem sikerült fontos, hogy hogyan bánunk magunkkal. Ahogy jó barátunkat se bántanánk, mikor nem a tervei szerint haladtak a dolgok, miért bántanánk magunkat az önostorozással? Ahogy számos kutatás bizonyította az önostorozás és önkritikusság együttjárhat szorongással és depresszív állapottal. Az önkedvesség azt jelenti, hogy támogatóak és együttérzőek vagyunk önmagunkkal szemben, amikor észreveszünk személyes hiányosságokat, ahelyett hogy kegyetlenül ítélnénk magunkat a belső kritikus hangunk által.. Az ön-együttérzés belső párbeszédekben nyilvánul meg, amelyek jóindulatúak és ösztönzőek, nem kegyetlenek vagy lealacsonyítóak.

Az ön-együttérzés másik  eleme a közös emberiesség. Ennek alapja, hogy minden ember hibázik, keresztül megy nehézségeken. Mind osztozunk az érzelmeken, közös élményeken. 

A tudatos jelenlétről sok szó szokott esni. Rengeteg mindfulness anyaggal lehet találkozni. De hogyan kapcsolódik ez az ön-együttérzéshez? Tudatos jelenlét elengedhetetlen ahhoz, hogy saját magunknak adjunk együttérzést, hiszen először fel kell ismernünk fájdalmainkat, érzelmeinket, hogy utána együttérzőek tudjunk lenni magunkkal. Habár úgy tűnhet, hogy a szenvedés nyilvánvaló, sokan nem ismerik el saját fájdalmuk mértékét, különösen akkor, amikor ez a fájdalom saját önkritikájukból ered. A tudatos jelenlét ellensúlyozza a fájdalmas gondolatok és érzelmek elkerülésére való hajlamot, lehetővé téve számunkra, hogy tanúi legyünk tapasztalatunknak, még akkor is, ha kellemetlen.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az ön-együttérzés magas szintje együttjár a jóléttel, valamint alacsonyabb depresszió, szorongás, stressz, rágódás, testszégyen és a kudarcoktól való félelem mértékével. Az ön-együttérzés önismereti munkában fejleszthető, az empátia és saját érzelmek elfogadása gyakorolható így lassan kialakulva segítheti az élettel való elégedettség érzésének, önérvényesítésnek és testtudatosságnak növekedését.

Felhasznált szakirodalom:

Seppälä, E. M., Simon-Thomas, E., Brown, S. L., Worline, M. C., Cameron, C. D., & Doty, J. R. (2017). The Oxford Handbook of Compassion Science. Oxford University Press.