- Kezeljük a helyén az adott helyzetet. Akár a főnökünkkel, akár a tanárunkkal, akár egy hivatalos személlyel kell beszélnünk, jusson eszünkbe, hogy ő is csak ember, és semmi végzetes nem történhet velünk, ha tévedünk, vagy szerencsétlenül fogalmazunk meg valamit.
- Amennyiben olyan helyzetbe kerülünk (például meg kell szólítanunk vagy fel kell hívnunk valakit), amelyben általában teret nyer a félénkségünk, ne halogassuk a feladatot. Minél tovább várunk, annál jobban túldramatizáljuk a helyzetet.
- Partnerünk minden bizonnyal nagyon szeret önmagáról beszélni. Inkább kérdezzünk, mint beszéljünk (ez úgyis jobban megy), így egyből szimpatikussá válhatunk a másik számára.
- Bókoljunk. Ha nem tudjuk, hogyan szólíthatnánk meg valakit egy társasági összejövetelen, lépjünk oda hozzá, és egyszerűen jegyezzük meg, mennyire tetszik a ruhája vagy épp a táskája.
- Ne tervezzünk meg mindent előre. Teljesen felesleges kész forgatókönyvet készítenünk az adott helyzetre, és előre kitalálnunk minden válaszunkat, hiszen lehet, hogy nem is az lesz a kérdés, mint amire gondoltunk. Ha egy kérdésre nem jut azonnal eszünkbe semmi, ne ijedjünk meg; nyugodtan válaszoljuk azt, hogy ezen egy kicsit gondolkoznunk kell.
A fenti praktikák akkor válnak be igazán, ha sokat gyakoroljuk. Ezért ne mondjuk le a meghívásokat a társasági összejövetelekre vagy nyilvános szereplésekre félénkségünkre hivatkozva; ha eleinte nem is fog úgy menni, mint szeretnénk, már a második alkalommal meg fogunk lepődni azon, mennyivel jobban csináljuk, mint az elején.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása