A WHO felmérése alapján közel 3000 szív- és érrendszeri megbetegedéshez köthető halálesetet okoz a zajterhelés. A modern nagyvárosi élettel járó zaj stressz-faktorként hat a szervezetünkre, így arra készteti, hogy adrenalint és kortizolt termeljen, ami megváltoztatja a vér összetételét és az érfalak szerkezetét, ezzel növelve a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.
A sajnálatos összefüggést már több kutatás is igazolta, emellett kimutatták, hogy a zaj rontja a koncentrációs készséget, lassítja a tanulást, valamint kommunikációs nehézségekhez is vezethet. Gyerekek esetén kifejezetten jellemző, hogy a zajterhelés magatartási problémákhoz vezet, hiszen a hangingerek feldolgozása és a zavaró zajok kizárása megterhelő feladat az agy számára. Azok a tanulók, akik zajos környezetben járnak iskolába, sokkal hamarabb kifáradnak szellemileg, nehezebben tartják a lépést társaikkal, és a személyiségfejlődésük is lassabb ütemben zajlik.
A negatív hatások megelőzése érdekében érdemes arra törekednünk, hogy minden nap legyen lehetőségünk csendes, nyugodt környezetben regenerálódni. Napi 1-2 óra pihenés is jótékony hatású, de ha ezt nem tudjuk megvalósítani, akkor érdemes fokozottan odafigyelni arra, hogy megteremtsük a nyugodt alvás körülményeit.
Lehetőség szerint a lakás egyik csendes pontját válasszuk a hálószoba helyéül. Lefekvés előtt csökkentsük az aktivitásunkat, kerüljük a stimuláló szerek fogyasztását, kapcsoljuk ki az elektronikai készülékeinket (csökkentsük a fényerőt és a hangerőt). Szükség esetén akár a füldugó használata is indokolt lehet.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása