A változókor nehézségei és előnyei

A menopauza görög eredetű szó, mely a menos (hónap) és a pauza (szünet) szavak összetételéből származik. Gyakran használatos a klimax szóhasználat is, mely ugyan csak görög eredetű és melynek jelentése „tetőpont, csúcspont”, valamint utal arra is, hogy a nő életének egy új szakaszába lép.

Az emberek a menopauzát egy problematikus életszakasznak tekintik. Ezen életszakasz során a női nemi hormonok termelése lecsökken, mely nem csak fizikai tünetekhez vezethetnek (csontritkulás, súlygyarapodás, szív- és érrendszeri megbetegedések, húgyuti és genitális panaszok, libidócsökkenés, memória- és hangulati problémák, fáradékonyság, hőhullám, éjszakai izzadás, alvászavar), hanem lelkileg is megviseli a nőket. Lássuk, mik lehetnek ezek a negatív lelki tényezők.

Az egyik életciklusból való átlépés a másik életciklusba, egyfajta természetes krízist eredményezhet, hisz ilyenkor a megváltozott körülményekhez új megküzdési módokat kell kidolgozniuk.

A gyermekek függetlenné válása, elköltözése erre az időszakra tehető, melynek következtében felléphetnek olyan érzelmi reakciók az édesanyákban mint a szomorúság, gyász, magány, élet értelmének elvesztése és értéktelenné válás érzése. Ez a válaszreakció teljesen természetes lehet, azonban ha hosszan állnak fenn, akkor bizonyos esetben depresszív hangulat kialakulásához, vagy az ún. „üresfészek-szindrómához” vezethetnek. Ezt súlyosbíthatja az, ha az egyén úgy érzi, hogy nem teljesített jól a szülői szerepközben.

Változás állhat be a párkapcsolatban is, mivel a gyermekek elköltözése után a pároknak újra egymásra kell találniuk, mely nagyon sok nehézséggel járhat, sokszor váláshoz is vezethet.

Az anyai és feleség szerepkör mellett a nőiség egyéb aspektusai is problémákat vethetnek fel. A hormonális változások genitális problémákat és libidócsökkenést eredményezhetnek, melyek hozzájárulnak a szexuális élet megváltozásához. A menopauzával összefüggő más tünetek, mint a csontritkulás, súlygyarapodás, hőhullámok negatívan befolyásolják a nők testükhöz való attitűdjét és a test fölötti kontrollvesztés érzetét közvetítheti.

Szintén nehezítheti a helyzetet, ha az idős szülők egészségromlása is bekövetkezik, és a róluk való gondoskodás is érzelmileg megviselő.

Azonban, a felsorolt problémák ellenére ennek a korszaknak nem kell feltétlen a nehézségek jegyében eltelnie. Erik H. Erikson, fejlődéspszichológus és pszichoanalitikus szerint, az emberek jellemzően ebben a korban a legproduktívabbak. Nézzük meg, milyen pozitív kimenetelek következhetnek be ebben az új szakaszban.

A gyermekek „családi fészekből való kirepülésére” tekinthetünk úgy, mint rengeteg felszabadult szabadidőre. Tehát nézhetjük úgy is, hogy több idő jut arra, amire eddig a gyereknevelés mellett nem jutott (pl. új hobbi, sport). A gyermekekről más tevékenységekre való energia átirányítás valamint az új célok kidolgozása új erőforrásokhoz vezethet, mely jelentősen könnyebbé teszi a változókori nehézségekkel való megküzdést. A gyermekek függetlenedése azt is jelenti, hogy a párok újra kettesben lehetnek, így több idejük jut egymásra, mely a párkapcsolat javulásához is vezethet. Erre a korszakra tehető a nagymama szerep megjelenése is, mely új identitás kidolgozását jelenti, ami sokak számára jelentős örömforrás. Mindezeket megkönnyíti az, ha megfelelő társas támogatás áll a háttérben és a családi kötelékek továbbra is szorosak maradnak.

A változókor nehézségeinek kezelésében nagyon fontos szerepük van a pszichológiai intervencióknak is. Elsősorban fontos a pszichoedukáció, melynek célja az életszakasszal kapcsolatos minél több és részletesebb információk átadása. Fontos az életmód-változás motiválása, a negatív énkép pozitív énképpé való módosítása, kapcsolati problémák feloldása, relaxációs technikák elsajátítása a stresszcsökkentés érdekében, valamint a menopauzával kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítása.

Pápay Nikolett, Rigó Adrien (2020): Reproduktív egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.