Változás - változtatás

Homeosztázis

Az ember működésmódjára jellemző, hogy egy viszonylagos állandóság fenntartására törekszik. A változó külső és belső körülményekhez úgy alkalmazkodik, hogy stabilitása megőrizhető legyen. Ennek következtében nehezen mozdítható el a már „jól” kialakított rendszeren belül. Az inga egyik irányba való kilengése után a másik irányba mozdul el. Az emberre és a környezetével alkotott rendszerre is jellemző, hogy akarva-akaratlanul az állandóságra törekszik.

Megszokás - újdonság

A változás vágya rendszerint a jelen elégedetlenségéből születik. Valami nem jó így, máshogy kellene lennie. Miközben biztosak vagyunk ebben, nem könnyű alternatívákat kipróbálni. Az új bizonytalansága olykor nagyobb félelmet kelt, mint a jól ismert rossz működés. Megromlott kapcsolatokból épp ezért nehéz kilépni, hiszen ki tudja mi vár ránk utána. A változtatás ellenérveit szokás megszokással, kényelemmel alátámasztani, ami könnyen hangozhat kifogásként. Viszont nem érdemes lebecsülni ezt. Az újdonságok ismeretlen terepe új megoldáskészletet igényel. Amiben nincs tapasztalatunk és elődeink mintája sem nyújt útmutatást, ott újat kell alkotni.

Bakancslista

A hagyományos értelemben vett bakancslista az egész életre szóló tervezést segíti elő. Mit szeretnék még megélni, véghezvinni addig, amíg élek, amíg fel nem dobom a bakancsot? Jó kérdés a vágyaim, álmaim meghatározásához, ahhoz viszont nem ad támpontot, hogy mikor váltsuk valóra. Az életünk – remélhetőleg – hosszúra nyúlik még, ezért könnyen mondjuk azt, hogy „még ráérünk”, „majd akkor, ha”. Ráadásul egy bakancslistára túl nagy „falatokat” szokás felírni (Pl. eljutni a Machu Picchura, ejtőernyővel kiugrani, stb.), ami kapásból nehezen megvalósítható.

Az aktuális élet változatásához nem nagy tervekre van szükség, hanem apró vágyak megvalósítására és a hétköznapokba való beépítésére. Hasonlóan a tartós fogyáshoz, életmódváltás kell hozzá, nem két hétig tartó önmegtartóztatás. A bakancslista egy sajátos módozata tud ebben segíteni. Ezáltal a jelen, a közeljövő is alakíthatóvá válhat.

Havi, heti terveket érdemes összeírni. Mit szeretnék és mennyiszer csinálni egy héten, egy hónapban. Érdemes reális célokat kitűzni, de egyúttal elszakadni a jelen működésmódjától és bátran fantáziálni arról, hogy mi szerezne örömet, mivel szeretném gazdagítani a mindennapjaimat. Van, amit hetente többször is könnyű megvalósítani – elmenni futni, megnézni egy sorozat részt, főzni valami újdonságot –, de van ami csak havi gyakorissággal tud beleférni az életbe – elolvasni egy könyvet, találkozni barátokkal, elmenni egy új étterembe, moziba. Érdemes általános heti, havi tervekkel kezdeni. Konkrétan határozzuk meg, hogy ezt és ezt kétszer, vagy háromszor szeretném megcsinálni a következő hetekben, vagy elkövetkező hónapban.  Ne habozzunk, írjuk le, ami most eszünkbe jut, anélkül, hogy azt mondanánk, hogy „á, úgyse fér bele”. Törekedjünk rá, hogy amennyit lehet, véghez is vigyünk, majd a hónap végén jön az értékelés. Tekintsünk vissza az elmúlt időre, hogy mi tudott ebből megvalósulni, milyen gyakorisággal, mi az, amit sajnálunk, hogy nem sikerült, és mi az, ami valójában nem is annyira fontos, kihagyható. Minden hónap végén érdemes ez alapján alakítani a következő havi elképzelésünket. Tapasztalataim szerint 4-5 hónap után már ki tud alakulni egy új életmód.