Válság, mint esély? Nemi különbségek a változás megélésében

A jelen különösen változékony világában érthető, hogy még inkább szeretnénk, ha lenne stabilitás, kapaszkodó. Szeretnénk állandónak tekinteni a személyiségünk, ugyanakkor fejlődni is, mely, ha jobban belegondolunk, ellentmond egymásnak. 

Amikor a pszichológia szakot választottam az egyik legnagyobb félelmem az volt, hogy meg fog változtatni. Ma már hálás vagyok, hogy félelmem beigazolódott. Látom, hogy még hosszú az út előttem, és azáltal, hogy felfedezem a személyiségemet, különféle helyzetekben próbálom ki magam, elkerülhetetlenül változom is.

Ha életünkben már régóta nem változott semmi, és úgy érezzük valami hiányzik, érdemes feltennünk a kérdést, hogy eleget kockáztattunk?

A változás együtt jár az időbeliséggel, minden ember életének része. A változások, kulcshelyzetek, krízisek mindig új emberré tesznek minket. Ezekben a helyzetekben újra kell fogalmaznunk önmagunkat az aktuális környezetnek megfelelően. Jól jöhet ilyenkor, ha távolról tekintünk a problémára, és bízunk magunkban. 

Esélyt kínál ez az időszak önmagunk megismerésére, megvalósíthatjuk a bennünk rejlő lehetőségeket, felismerhetjük gyengeségeinket. Ha a változást fordulópontként éljük meg, újrafogalmazhatjuk céljainkat, életstratégiánkat, terveinket. 

Nem mindegy, hogy önként vállaljuk a változást, vagy az élet kényszerít rá minket. Amíg nem jön egy krízis, úgy érezhetjük, hogy kontrolláljuk életünket, ha viszont bekövetkezik megingathatja önmagunkba vetett hitünket. Jó, ha tudjuk ezzel nem vagyunk egyedül. Válsághelyzetben felborul a mindennapi dolgok rendje, figyelmünk teljes egészét a probléma megoldására összpontosítjuk. Ha gondolataink körben forognak, és nem jutunk döntésre, érdemes egy időre félretennünk a problémát. Elmehetünk sétálni, kikapcsolódhatunk, időt tölthetünk házikedvencünkkel.

 Nemi különbségek a változások megélésében

Matud 2004-es kutatásában azt találta, hogy a nőket és férfiakat más életesemények terhelik meg. A nőknek magasabb a sérülékenységük és őket inkább a közeli, baráti, személyes kapcsolatokban bekövetkező negatív változások érintik, míg a férfiakat a válás, külön költözés és a munka területén jelentkező problémák, illetve a nyugdíjba vonulás viselik meg. 

A nőknél továbbá a házastársi stressz együtt jár a depressziós tünetek növekedésével, de a munkahelyi stressz nem. A nők nemcsak több negatív életeseményt élnek át, hanem azokra érzékenyebben is reagálnak, mint a férfiak. A változásokkal való találkozáskor a nők inkább befelé figyelnek, míg a férfiak próbálják elterelni figyelmüket. A személyek önmagukra irányított fokozott figyelme együtt járt a depresszív hangulatokkal, ugyanakkor a figyelmünk önmagunkra irányítása segíthet a változásban.

Láthatjuk tehát, hogy a nemek között eltérés tapasztalható, mely az élettartamot, életminőséget is befolyásolhatja. Jó tudatában lenni ennek, főleg ha párkapcsolatban élünk. Ha azonosítottuk, hogy olyan helyzetben vagyunk, ami megterhelő számunkra, nem boldogulunk vele, akkor érdemes segítséget kérni, akár barátainktól, vagy szakembertől.

Nem csak negatív életesemények válthatnak ki stresszt, ugyanis azok az örömteli események, melyek nem illenek össze az önmagunkról alkotott képünkkel, szintén változást követelnek az énképünkben.

Meglepő lehet, de egy gyerek születése, vagy a házasságkötés is felboríthatja a pszichés jóllétet. 

Holmes és Rahe kutatásukban azt találták,hogy a leginkább stresszkeltő esemény a házastárs halála, ezt követi a válás, a különélés, a közeli családtag halála, a baleset és a házasság. Ugyan a lista végén, de szintén a stresszkeltő helyzetek közt szerepelnek az üdülés és a karácsony is.

Egy másik tanulmányban Lazarus kifejti, hogy a stresszélmény három egymással összefüggő folyamatot ölel fel:

• bekövetkező fenyegető veszély észlelése
• választás sok rendelkezésünkre álló lehetőség közül
• megküzdés, az erőfeszítés, hogy végrehajthassuk a kiválasztott cselekvést

Feltehetjük a kérdést, honnan ismerhetjük fel, hogy nem előnyös megküzdési módot választottunk.

• hibás, irracionális gondolatok megjelenése
• étkezési szokások megváltozása: hízás, fogyás, egyéb étkezési zavarok 
• alvási zavarok
• fájdalomérzet növekedése
• memóriaproblémák, a koncentráció zavara
• szorongás
• érzelmi hullámzások, düh, harag 
• mások hibáztatása
• pesszimista gondolkodás.

A stresszorok felborítják a lelki egyensúlyunkat, mivel úgy hisszük, nincs elég erőforrásunk ahhoz, hogy megküzdhessünk velük; a kudarcok pedig az önmagunkról kialakított képet is veszélyeztetik, hiszen át kell gondolnunk, kik vagyunk, mire vagyunk képesek. A szelf ellen irányuló fenyegetések a pszichés jóllétünk mellett a fizikai egészségünket is próbára teszik: nemcsak rettegést, szorongást és egyéb intenzív érzelmeket okozhatnak, hanem felzaklathatnak, nyomaszthatnak, megváltoztathatják az immunrendszerünk hatékonyságát, vérnyomásunkat, ezáltal hozzájárulnak a betegségek kialakulásához is.

Buda Béla pszichoterapeuta szerint a pozitív felfogás a változás kihívásként való megélésnek alapja.  Nehéz időszakokban azok tudnak kitartani, akik elkötelezettek saját maguk, vagy egyéb értékek mellet, akik képesek megragadni az irányítást életük felett, és akik szeretik a kihívásokat. Ezek a tulajdonságok egyaránt segítenek a betegségek távoltartásában is a stresszes időkben.

Napjainkban közkedveltté vált a „válság, mint esély”  jelmondat, melyet abból származtatnak, hogy a kínai nyelvben a válság szó a wei-ből, mely veszélyt jelent és a ji-ből, az esélyből áll össze. A nehéz időszakokban talán az egyik legfontosabb, hogy higgyünk abban, van remény és végül kiút.

Források:

Beaumont, L. R.(2009). Retrieved February 14, 2015, Retrieved April 5, 2015, from: http://www.emotionalcompetency.com/srrs.htm

Carver, Charles S., Sceheier, Michael F. [ford. Albert Ágnes et al.] (2006). Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris.

Kast, V. [ford. Forrás-Biró Aletta] (2012). Krízis és remény:cselekvés változások idején. Budapest: Animula

Hajduska M., Mérő L., Lukács B.& Popper P. (2009).Krízishelyzetben. Budapest: Jaffa. 

Forgács J. (Szerk.).(2003). Az érzelmek pszichológiája. Budapest: Kairosz 

Szabó G., Szántó Zs., Balog P. & Kopp M. (2010). Az életesemények, a stressz és a megküzdés nemi különbségei. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 11(4), 349–369.

Mackie, D.,Smith, E. R. (2001) Szociálpszichológia. Budapest: Osiris.