Ahogy beköszönt az új év, sokunkban ott a vágy, hogy valamit jobban csináljunk. Talán szeretnénk fittebbek lenni, több időt szánni a barátainkra, vagy egyszerűen csak kiegyensúlyozottabbá válni. Január elsején sokan tele vannak lelkesedéssel, de egy angliai kutatás szerint az emberek mindössze 12%-a tudta betartani az újévi fogadalmát. Miért? Mert a fogadalmaink sokszor nem elég átgondoltak.
Hogyan találjunk ki olyan újévi fogadalmat, ami végre meg is valósul?
1. Legyen konkrét: Mit akarsz pontosan?
Az olyan homályos ígéret, mint például a „Többet fogok mozogni” túl általános, és nem ad konkrét iránymutatást. Ehelyett kérdezd meg magadtól: mit jelent számodra a több mozgás? Futni szeretnél? Sétálni? Edzőterembe járni? Táncolni?
Legyél annyira konkrét, amennyire csak tudsz!
Például: „Hetente háromszor sétálok 30 percet a közeli parkban.” Ez már egy konkrét cél, amit könnyebb elképzelni és megvalósítani.
2. Legyen mérhető: Hogyan fogod tudni, hogy haladsz?
A cél akkor igazán motiváló, ha látod, hogy haladsz. És ahhoz, hogy lásd az előrehaladást, mérhetővé kell tenned a célodat. A „többet mozgok” nem mérhető, de az, hogy „Hetente háromszor 30 percet sétálok,” már igen.
Hozz létre egy egyszerű nyomon követési rendszert:
- Jegyezd fel, hogy mikor mentél sétálni.
- Használj egy alkalmazást vagy egy naptárat, ahol pipálhatod a napokat.
Lehet, hogy a célod nem ennyire egyszerűen mérhető. Például, ha szeretnéd jobban megérteni magadat, az önmagában nehezen mérhető dolog. Azonban az önismeretnél is kitűzheted célnak, hogy hetente kétszer leülsz negyed órára, és végiggondolsz olyan kérdéseket, mint például:
- „Mikor és mitől érzem magam sikeresnek? Másokról is ugyanekkor gondolom, hogy sikeresek?”
- „Milyen helyzetekben kezdek el másokra neheztelni? Mi a közös ezekben a szituációkban?”
A legtöbb fogadalomnál meg lehet határozni időkeret (például „hetente háromszor fél óra”) vagy konkrét mennyiséget (például „havi két alkalom”).
A mérhetőség nemcsak praktikus, hanem motiváló is: ha látod a haladást, több kedved lesz folytatni.
3. Legyen elérhető: Mi az, ami reálisan belefér az életedbe?
Az egyik leggyakoribb hiba az, hogy túl nagy célt tűzünk ki. Ha eddig szinte semmit nem mozogtál, szinte biztosan irreális azt mondani, hogy „Minden nap futni fogok egy órát.” Ehelyett gondold át: mi az, ami a jelenlegi életmódodba illeszkedik?
Például: „Hetente háromszor 30 percet sétálok, mert ezt be tudom illeszteni a napirendembe, míg a gyerekemre várok a különórái alatt.” Így nem kell extra időt keresned, hanem egy meglévő tevékenységhez kapcsolod a mozgást. Ez egy praktikus trükk: ha egy új szokást össze tudsz kapcsolni egy meglévő rutinnal, sokkal nagyobb eséllyel épül be a mindennapjaidba.
4. Legyen releváns: Miért fontos neked ez a cél?
A cél akkor működik igazán, ha érzelmileg kapcsolódsz hozzá. Miért szeretnél többet mozogni? Azért, mert fittebb szeretnél lenni? Mert több energiára van szükséged? Mert szeretnéd jobban érezni magad a bőrödben?
Példa: „Többet szeretnék mozogni, mert reggelente fáradt vagyok, és a séta segíthet energikusabbá válni.” Amikor tisztában vagy a motivációiddal, könnyebb lesz kitartanod a cél mellett, mert érzed, hogy ez rólad szól, és nem külső elvárásokból fakad.
Van, hogy nem könnyű leásnunk a vágyaink eredetének mélyére, de ha elvégezzük ezt az önismereti munkát, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudunk olyan célokat állítani, amit aztán valóban végig is fogunk vinni.
5. Legyen időhöz kötött: Mikorra szeretnéd elérni a célodat?
Az időkeret ad egy keretet a célodnak, ami segít fókuszálni és nem halogatni. Ha azt mondod, hogy „Hetente háromszor fogok sétálni,” az jó kezdet, de mikor fogod elkezdeni? Meddig szeretnéd ezt tartani?
Példa: „Jövő hétfőtől kezdve február végéig hetente háromszor sétálok 30 percet, és utána újraértékelem, hogyan érzem magam.” Az időkeret lehetőséget ad arra is, hogy később finomhangold a célodat, például növeld a séta idejét vagy gyakoriságát.
Dolgok, amikre érdemes előre felkészülni
Gondold előre az akadályokat:
Az élet tele van váratlan helyzetekkel, ezért érdemes előre felkészülni rájuk. Például: Mi lesz, ha esik az eső? Vagy ha egy nap túl fáradt vagy? Már az is sokat segít, ha van egy „B-terved,” például: „Ha rossz az idő, otthon végzek el egy 10 perces jógagyakorlatot.” Ez a rugalmasság megóv attól, hogy egy kis fennakadás miatt teljesen feladd a célodat.A visszaesés része a változásnak:
Biztosan lesz olyan, amikor valamiért nem tudsz elmenni sétálni. Sokan ilyenkor adják fel – hiszen ha egyszer megszegik a fogadalmukat, akkor már az egész mehet a kukába, nem? Ez viszont egy tévhit! Az ilyen „mindent vagy semmit” gondolkodás az, ami gyakran feladásra késztet. Viszont ha a visszaesést a folyamat részének tekintjük (ahogy ez lenni is szokott), akkor sokkal könnyebb újra felvenni a fonalat.Ünnepeld a kis sikereidet:
Minden apró lépés számít. Ha eddig nem mozogtál, és most elmentél egy 15 perces sétára, az már előrelépés – és megér egy kis elismerést. A sikerek ünneplése nemcsak motiváló, hanem segít megerősíteni magadban azt az érzést, hogy képes vagy változni.
Ez lehet egy egyszerű dicséret magadnak: „Jó voltam ma!” vagy egy kis jutalom, például egy pihentető teázás. Ne becsüld alá a kis lépések erejét – ezek vezetnek el a nagy eredményekhez.Ne hasonlítsd magad másokhoz:
Fontos, hogy ne mások céljaihoz mérd a sajátjaidat. Ha valaki heti ötször edz, az nem jelenti azt, hogy neked is így kell tenned. A saját életedhez, időbeosztásodhoz és energiádhoz igazított célok sokkal fenntarthatóbbak. Lehet, hogy egy kis séta vagy heti egy-két edzés most pont elég – és ez teljesen rendben van. Ha megtaláltad már a neked megfelelő mozgásformát és sikerült kisebb mennyiségben beépítened a mindennapi életedbe, onnan már sokkal könnyebb fenntarthatóan nagyobb célokat is elérni. Már ha azt valóban szeretnéd. Mert az is rendben van, ha nem. Az a lényeg, hogy a céljaid a te igényeidhez, vágyaidhoz és élethelyzetedhez igazodjanak.
Minden apró lépés, amit megteszel, közelebb visz ahhoz, aki lenni szeretnél!
Komment írása