Időnként önmagunk határain túlmutató élményeink megtapasztalása során eggyé válhatunk a csillagos éggel, egy festmény vagy vers által közvetített felismeréssel, de társas kapcsolatainkban a másik lelkével is találkozhatunk, amikor az az érzésünk támad, hogy nagyon is egyek vagyunk, és éppen úgy, ahogy „fecseg a felszín, hallgat a mély”, valójában minden rendben van a világegyetemben.
„Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.”
(József Attila: A Dunánál – részlet)
A pszichológia is foglalkozik ezekkel a rajtunk túlmutató élményekkel, ez pedig a transzperszonális pszichológia, a legfiatalabb, negyedik irányvonal a pszichoanalitikus, behaviorista és humanisztikus irányzatok sorában.
A pszichológia irányzatai mindig illeszkedtek az aktuális kor eszméihez, kultúrájához, divatjához és legújabb felfedezéseihez. Így a transzperszonális szemléletben megjelenik a mai átalakuló világ különböző tudományok integrálására törekvő, és a napjainkban fontossá váló ökológiai szemlélete: ezzel ez az irányzat a pszichológia által eddig létrehozott tudást helyezi egy tágabb szemléleti rendszerbe, melyben helyet kap Kelet és Nyugat, régi és mai idők emberének eddigi tudása és az ember-ember, ember és környezet közötti kapcsolat, tiszteletben tartva a létezést és támogatva a - minden értelemben vett - növekedést, fejlődést, és egyéni kiteljesedést.
Az irányzat hivatalos létrejöttét a Transzperszonális Pszichológia Folyóirata első számának 1969-ben történő megjelenéséhez kötik. Az önmegvalósítást, kiteljesedést, emberi kapcsolatok fontosságát és a természet szeretetét hirdető humanisztikus irányzatból fejlődött ki, de az önmegvalósítást meghaladó embert, és az egón túli területet helyezi a középpontba, ahol az egyén elkülönültségének hangsúlyozása helyett a közös - ami összeköt minket - megtapasztalása és a személyes növekedés spirituális dimenziója nyer teret. Így a cél az emberi fejlődés lehető legkiteljesedettebb állapotainak elősegítése és tudományos kutatása az egészség szolgálata érdekében.
Ez a tudat teljes spektrumának megismerésével és a tudatfeletti tapasztalások elismerésével jár, így legfőbb témái a transzcendens élmények (pl. az egységes tudat, halálközeli élmények, szülés-születés élménye, különböző vallások spirituális hagyományai által átélt élmények) és értékek, melyek olyan tapasztalatok, melyeket misztikus élményekként különböző korok és kultúrák vallási vezetői, sámánjai és gyakorlói egyaránt megélnek és megéltek már korábban is.
Az irányzat emberképe egy holisztikus, ősi kultúrákban közös emberkép. Ez az ember tudatos célokra törekszik és létének önmagán túlmutató értelmét keresi, konfliktusai pedig ha megoldhatatlanok is, minden esetben meghaladhatók (transzcendálhatók).
A transzperszonális pszichológia prof. dr. Bagdy Emőke (2011) rendszerezése alapján szoros kapcsolatban áll a jungi analitikus komplex pszichológiával, a humanisztikus pszichológiával, Assagioli pszichoszintézisével, Angyal András bioszféra elméletével, Perls Gestalt-lélektanával, Frankl egzisztenciaanalízisével és logoterápiájával, Allport és E. Fromm elméleteivel, a fenomenológiával, a keleti filozófiák (buddhizmus, taoizmus) holisztikus szemléletével, ezoterikus elméletekkel (asztrológia, kabbala, alkímia, mágia, jógameditáció, Tarot, Ji Csing) és a (poszt)modern fizika (pl. kvantumfizika) elméleteivel is.
Az irányzat térnyerésének eredményeképpen az egyik legfontosabb pszichológiai személyiségmodellbe (Big 5) új személyiségdimenzióként hatodikként bekerült a spirituális transzcendencia. Alkalmazásával az intuíció és a ráció találkozik, és felszámolja a korábbi, tudományosság által megkövetelt egyoldalú megközelítéseket: ellentétben a pszichoanalízisre jellemző a bal agyféltekés, racionális (nyugati típusú), elemző gondolkodással, itt holisztikus szemléletről, jobb agyféltekés, intuitív, analógiákban és szimbólumokban való gondolkodásról van szó.
Nagyon fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy az irányzat elismert akadémiai és tudományos kutatási terület, és nem mosható össze ezoterikus elemekkel, gondolkodással melyek teljesen más szemszögből közelítenek megismerésük tárgyaihoz, mint a transzperszonális pszichológia. Ezt azért tartom fontosak megemlíteni, mert az irányzat komplexitása miatt sajnos történnek visszaélések hazánkban is, pl. ezoterikus szabadegyetemek „transzperszonális pszichológus” illetve „parapszichológus” képesítéseket ad ki, melyeknek semmi közük sem az egyetemi képzések során kiadott diplomákhoz, sem a pszichológus képzésekhez. A tudományból egyoldalúan kiragadott, saját szájíz szerint értelmezett és ezoterikus keretrendszerbe helyezett tudásról van szó, mellyel a maga kontextusában nincsen semmi probléma, hiszen sokaknak segíthetnek, akiknek erre van igényük. De azt fontos hangsúlyozni, hogy pszichológus csak 5 éves, államilag elismert egyetemen szerzett diplomával lesz valaki.
Mindent összevetve egyre inkább úgy tűnik, hogy a transzperszonális pszichológia választ adhat széteső társadalmunk és a természettől, illetve önmagunktól való elidegenedésünk szülte válságra, s hozzásegítheti az emberiséget egy paradigmaváltáshoz is a régi korok emberének és legújabb felfedezéseink közös tudásának integrálásával, mely legalább akkora jelentőségű, mint Galilei eretneknek számító feltételezése a maga korában.
A következő cikkben arra fogok kitéri, hogy a transzperszonális pszichológia vívmányai hogyan alkalmazhatók a tanácsadásban.
Bogdán Brigitta
transzperszonális szemléletű pszichológus
life és business coach
Komment írása