Tanítsd meg a testednek, hogy hogyan nyugodjon meg!

Az érzelmi viharokból sokan nem tudnak kikeveredni azzal, hogy csak gondolkodnak a problémájukon. Viszont amikor a testünk-lelkünk megnyugodott, akkor azt tapasztaljuk, hogy nyugodtabban gondolkodunk.

A testünkben vannak olyan „kapcsolók”, amik segítenek megnyugodni. 

Emma McAdam videókurzusát (lásd legalul) minden stresszes, szorongásra hajlamos embernek ajánlom! Ez alapján mutatom be a testünk érzelemszabályozását, hogy az olvasó is használhassa ezeket a kapcsolókat.

Az agyunk két olyan automatikus reakciót vezérel, amik az egész testünket, és az érzelmeinket szabályozzák:

"Üss vagy fuss" válasz

Természetes módon aktivál, felkészít a kihívásra, veszélyre.

Fotó: Shutterstock

• megfeszünek az izmaink, kiélesednek az érzékeink, szaporább a légzés és a szívverés, egy időre kikapcsol az immunrendszerünk. Plusz, izzadunk, hogy lehűljön a szervezetünk a várhatóan intenzív mozgás közben.
• a szimpatikus idegrendszerünk irányítja

Nyugalmi válasz

Ez a másik velünk született reakció segít megnyugodni.

Fotó: Shutterstock

• lelassítja a szívverést, csökkenti a vérnyomást, oldja az izmok feszültségét, a szemed elernyed, elkezdesz emészteni, az immunrendszered újra működésbe lendül. A békéd, és a biztonságérzeted helyreáll.
• a paraszimpatikus idegrendszer felelős érte.

Mindkét reakció nagyon hasznos. Fontos reagálni a veszélyre, de az is fontos, hogy pihenjünk és gyógyuljunk! 

"Ez a két állapot olyan, mintha izmok lennének: amelyiket többször használjuk, az erősebb lesz."

Az emberek általában könnyen tudnak váltani a két állapot között. Pihenünk, aztán aktívak vagyunk, aztán szünetet tartunk... Amikor aktívak vagyunk, aközben is váltakozik a nyugalmi és a stresszválasz. Nap közben előfordul egy-egy magas stressz-szinttel járó helyzet, ami után megnyugszunk, és biztonságban érezzük magunkat. Az idegrendszerünk alapvetően arra lett tervezve, hogy több időt töltsön nyugalmi állapotban, mint stresszben.

Peter Levine, a szomatikus terápia atyja érzékletes példával írja le az érzelmek váltakozását. Egy jegesmedve nyugodtan éldegélt, amikor egy csapat kutató egy helikopterből nyugtatólövedéket lőtt bele, és megvizsgálta. 

Szegény medve magatehetetlen volt, amikor megvizsgálták a testét, és igen nagy stresszt élt át. Amikor a kutatók elmentek, a jegesmedve vadul elkezdett remegni, és elkezdte rázni a végtagjait. Így tudta elégetni a szervezetében felhalmozódott adrenalint, ami a stressz hatására felszabadult, amikor foglyul ejtették. 

Fotó: Shutterstock

Ezután békésen továbbment, nyoma sem volt a traumának. 

Ez a ciklus az érzelemszabályozás lényege!

Mi, emberek úgy „rázzuk le” a stresszt, hogy nevetünk, fizikailag remegünk, vagy sírunk. Ezután visszanyerjük a biztonságérzetünket. A testünk fizikailag ezzel próbál végigvinni minket az érzelemszabályozás fázisain, de az okos, gondolkodó elménk ezt sokszor nem engedi. Túlkontrolláljuk azokat a reakciókat, amik nem „illőek”. Megpróbáljuk elkerülni a nyers, zsigeri érzelmeket: biztos mindenkinek mondták már, hogy „ne sírj” vagy „ne idétlenkedj”! Másrészről ma, ha valamilyen stressz ér, nem kell fizikailag harcolnunk vagy menekülnünk, hanem pl. egy nehéz beszélgetés, vagy email vár ránk. A testünk aktivizálódik, de nem használjuk, így az izmainkban marad sok feszültség.

Ha elnyomjuk a természetes reakcióinkat, akkor a stresszhormonok tartósan a szervezetünkben maradnak.  Emiatt kialakulhat, hogy érzékenyebben reagálunk a stresszre. A stresszválasz átveszi az irányítást az idegrendszerünk fölött. Olyan, mintha a stressz, vagy egy minket ért trauma a testünkben rekedt volna. Ennek a tünete, ha nagyon nehezen nyugszunk meg, illetve időről időre teljesen kimerülünk, kiégünk.

A fizikai tevékenységek segítenek a túlzott stressz és a trauma gyógyításában, úgy is, hogy közben nem gondolkodunk a problémáinkon!

Fotó: Shutterstock

Kezdjük azzal a mozgásformával, amit amúgy is szeretünk, és a "kezünk ügyébe" esik. Egy ötperces nyújtás, egy megállónyi séta. Kicsiben elkezdve is ér, visszahat a lelkiállapotunkra. Hétvégére pedig betervezhetjünk egy sportosabb programot, kirándulást. 

A következő cikkben test-alapú gyakorlatokat osztok meg, amik segítenek megnyugodni! 

Forrás: 

Emma McAdam, Therapy in a Nutshell

https://courses.therapyinanutshell.com/products/grounding-skills-for-anxiety-stress-and-ptsd/categories/2150137725/posts/2157019227

Emma McAdam Youtube csatornája: Therapy in a Nutshell