Szorongás, túlgondolás, negatív gondolatok

Biztosan emlékszel az érzésre, amikor valamitől féltél vagy ideges lettél.

Arra is emlékszel mire gondoltál ekkor? A negatív automatikus gondolatok legtöbbször a realitást eltorzítva jelennek meg bennünk. Sajnos mindannyian használunk belőlük párat. Minél többet használjuk, annál valószínűbb, hogy ezeknek a tünetei is jelentkeznek, nem csak testi jelzések szintjén, mint például az izzadás, szívdobogás, remegés, elpirulás stb, hanem előbb utóbb szorongás, depresszió, fóbia válhat belőle. A jó hír az, hogy ezeket a negatív gondolatokat meg lehet vizsgálni, és ha valóban nem reálisak, akkor azokat meg is tudod változtatni. Hogyan?

Általánosan elmondható, hogy ezek a gondolatok legtöbbször negatívak, és rossz érzést keltenek. Ez számodra egy jelzés, hogy valami nem oké, érdemes kicsit megvizsgálni mire is gondoltál!

Tipikus negatív gondolkodási hibák:

1.Minden vagy semmi gondolkodás. 

Amikor két végletben gondolkodsz.Jó vagy rossz. Erős vagy gyenge. Okos vagy hülye. Például: "Nem sikerült olyan jól az állásinterjúm, ezért hülye vagyok."

2. Katasztrófizálás vagy jövendőmondás. 

Valami jövőbeli dolgot a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint képzelsz el. Például: „Biztos annyira rosszul leszek a vizsgán, hogy mindent elfelejtek.“ "Úgysem fog sikerülni, nem leszek terhes."

3. A pozitív figyelmen kívül hagyása

A pozitív tapasztalatok nem számítanak. Például: "Engem is, de mindenkit megdicsértek a munkahelyen, ezért az nem jelent semmit."

4. Érzelmi érvelés. 

Mert én úgy érzem, az úgy is van. Például: "A munkám során jól mennek a dolgok, mégis úgy érzem kudarcot vallok."

5.Címkézés. Amikor magunkat, és másokat általánosító jelzővel látunk el. Például:" A Zoli hülye, mert elfelejtette befizetni a számlát.“

6. Nagyítás, kicsinyítés. Egy helyzet indokolatlan felnagyítása vagy lekicsinyítése."Lemondta a barátnőm a találkozót, ez azt jelenti nem vagyok fontos neki“.

7. Gondolatolvasás. Egyik leggyakoribb negatív automatikus gondolat, amikor mások gondolatáról meg vagyunk győződve. Pédául: "Biztos azt gondolja rólam, hogy szerencsétlen vagyok.“

8. Túláltalánosítás. A soha, mindig, senki, mindenki jelző használata. Például: „Soha nem kérdezed meg, hogy hogy vagyok.“

9."Kell"-ek. Pontos elképzelésünk van arról, hogy másoknak és nekünk hogyan kellene viselkednünk, valamint a világnak úgy kell működnie, ahogy nekünk jó, és ha nem úgy van akkor az borzasztó. Például: "Jól kell teljesítenem, különben értéktelen vagyok."

A Negatív automatikus gondolatok között lehetnek a realitás talaján maradva igazak és részben igazak. Ha reálisak, akkor a következő lépésben azt vizsgáljuk, hogy egy-egy gondolat mennyire segítő a számomra? A lényeg, hogy megtanuljuk a gondolatainkat pontosan beazonosítani, majd reálisan megvizsgálni őket, hogy mennyire valósak. 

A kognitív terápiában megtanulhatjuk, begyakorolhatjuk ezeket a gondolatokat beazonosítani és megváltoztatni. Ezzel a tudással az ember saját magán tud segíteni, így lehet az önmaga terapeutája.