Már a cikk első sorait olvasva hevesen bólogattam, hiszen nem tudtam egyet nem érteni. A szerelem manapság egyfajta „termék”, amire a kereslet igencsak magas, azonban a kínálat nem ennyire egyértelmű. Számos médiumból érkezik felénk az üzenet, hogy szerelmesnek kell lenni, méghozzá nem is akárhogyan. Reklámok, filmek, zeneszámok sugallják egyfolytában, hogy a szerelem fő eleme a kontrollál(hat)atlan szenvedély. Gondoljunk csak bele: „nem tudok élni nélküled”, „te vagy a mindenem”, „nélküled nem létezem”.
Ezek a sorok nem csak túlzóak, hanem azt az érzést is keltik, hogy a tüzes szerelem a legideálisabb állapot, és nem szabad hagyni a kapcsolatot „kihűlni”. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy igazuk van.
Robert Vallerand kutatócsoportja azt találta, hogy a mindent felemésztő szenvedély ártalmasabb, mint a szenvedély teljes hiánya. Például azokban a kapcsolatokban, ahol a férfiak megszállott szenvedéllyel közeledtek partnerük felé, a nők kevésbé voltak elégedettek a szexuális életükkel. Vallerand szerint azok, akik túlzottan szenvedélyesek, elsősorban a saját érdekeiket tartják szem előtt, és kevésbé érdekli őket, hogy partnerükkel összehangolódjanak. Továbbá hajlamosak kontrollálóvá és defenzívvé válni.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szenvedélynek nincs helye a szerelmi kapcsolatokban, ugyanakkor érdemes ügyelni rá, hogy ez az érzés ne a dominancia-harc eszköze legyen, hanem a mindkét fél igényeit tükrözze.
Az eredeti cikk itt olvasható: psychologytoday com/blog/happy-together/201802/subtle-signs-you-may-be-lovesick-rather-in-love
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása