Az életszakasz váltások a személyiség sérülékenyebb periódusai. Az addigi életszakasz sajátosságai, a bevált szokások, rituálék, bevált stratégiák nem elégségesek, nem segítik kellőképpen az alkalmazkodást. Az aktuális életszakaszból a következőbe lépni, általában új szerep elsajátítását is jelenti. A fejlődési szakaszok gyakran kritikusak, mint jól ismert, a pubertáskor vagy a menopauza kezdeténél. Ilyenkor az új helyzethez való alkalmazkodás, az új szerepbe való beszokás végtelenül stresszelő és a megemelkedett stressz szint gyengíti az immunrendszert és növeli egyben a betegségekre való prediszpozíciót. A gyerekkor és serdülőkor külön lépcsőfokai a családban szocializálódás után, a bölcsődébe, óvodába, iskolába való alkalmazkodás, a pubertás és kamaszkorba való belépés majd a szülőktől való érzelmi leválás, a függetlenedés. Gyermekkorban szinte törvényszerűen mélyítik az életszakasz változásából eredő kríziseket a véletlenszerű, kiszámíthatatlan élethelyzetek. Stresszelő faktor az anya munkába állása, a család gyarapodása, első gyereknél a trónfosztottság megélése, az esetleges válás. A fiatal felnőttkorban kerül sor a szülőktől való végleges leválásra, stabil partnerkapcsolat kialakítására, a munkahelyi szerepbe való alkalmazkodásra. Az utóbbi években ez az életszakasz vetekszik a kamaszkorban átélt krízisek súlyosságával. A modern, civilizált társadalmakban megjelent a kapunyitási pánik, a motiváció hiánya az önállósodásra, a döntésképtelenség, az elköteleződési pánik. A felnőttkor életszakasz váltózásaiból adódó kríziseket, mint például a családalapítást, gyerekek megszületését, férfi és női szerepváltásokat, a klimaktériumot, az időskort megnehezítik az accidentális krízisek.
Megváltozott élethelyzetbe kerülhetünk véletlenszerűen is. Az életszakasz váltózásaiból adódó krízisek legtöbb esetben előreláthatóak, betervezhetőek. Ezzel ellentétben a véletlenszerű kríziseket olyan események váltják ki, amelyekre az egyén nem számít, amelyek váratlanul érik, ettől a sokkhatás sokkal nagyobb, a sérülékenység megnő. A véletlenszerű krízisek, mint a munkahelyi instabilitás, párkapcsolati instabilitás, válás, betegség, baleset, gyász, a biztonságot, stabil életfeltételeket, emberi kapcsolatokat hirtelen felborító események mindent átalakítanak, értetlenséget, zavart, kétségbeesést szülve. Az érintettek világosan tudják, hogy ilyen események megtörténhetnek, ennek ellenére gyakran nagy megdöbbenést vált ki, hogy éppen akkor, éppen ők a balszerencse áldozatai. A krízist kiváltó események váratlanok. Jellegzetességei a kudarc, a veszteség, a veszély. Erős szorongást és tehetetlenséget produkálnak. Gyakori, hogy emberekbe, biztonságba, javakba vetett hitt meginog. A véletlenszerű krízisek jellemzője, hogy sértik az önértékelést, megingatják az önbizalmat, a biztonságérzetet. Egy véletlenszerű krízis erősen próbára teszi a személy rugalmasságát, alkalmazkodóképességét.
Komment írása