Stresszes, fáradt, túlhajszolt: A modern család portréja

Ami nem változott, az a munka és családi élet közti egyensúly megtalálásának nehézsége. A dolgozó szülő stresszesnek, fáradtnak, túlhajszoltnak érzi magát, és elmondása szerint kevés minőségi időt tud együtt tölteni a gyermekével, párjával, barátaival, és kevés energiát tud fordítani a hobbijára is.

Ezt támasztják alá a Pew Research Center friss, 2015. októberi kutatásai is, mely szerint a szülők 56%-a panaszkodik erre. Míg 1970-ben a kétszülős családok 31%-ában dolgozott mindkét szülő teljes állásban, mára az arány 46% lett. A háztartásbeli anyák aránya 1970-ben 46 % volt, mára 26% marad otthon teljes idejű anyaként.

A felmérés szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők számára nehezebb összeegyeztetni a családdal töltött időt és a karriert. A legújabb adatok az mutatják, hogy míg a család szerkezete megváltozott, a munkahelyek nem tudtak rugalmasan alkalmazkodni a kialakult új szükségletekhez, az olyan családi formához, amelyben mindkét szülő dolgozik a gyermekek nevelése mellett.

Ez nem egyéni, hanem társadalmi probléma, ami feszültséget okoz a dolgozó szülőnek, és ez kihat a család hangulatára, elégedettségére és a benne élő gyerekek fejlődésére, életére is.

A legtöbb esetben ma is a nő végzi a gyermeknevelési és a háztartási feladatok nagyobb részét, a gyerekek szükségleteit és az iskolai, óvodai teendők listáját is legtöbbször az anyák tartják észben.

A Pew Research Center által 2015. októberében végzett kutatásban 1800, 18 év alatti gyermeket nevelő amerikai családot vizsgáltak meg, amiben azt találták, hogy a házimunkát és a szülői feladatokat egyenlőbben osztják meg azok a párok, akik mindketten teljes munkaidőben dolgoznak, mint azok, akiknél az anya félállásban, vagy nincs foglalkoztatva. De az esetek nagyobb részében megmaradt az anyák jelentősebb felelősségvállalása a háztartásban és gyermeknevelésben, teljes munkaidő mellett is.

A dolgozó családok fele, 54%-a mondja azt, hogy az anya veszi ki nagyobb részét a gyerekek időbeosztásában, és az anyuka ápolja inkább a beteg gyermeket, vagy megy vele betegszabadságra. Viszont elmondásuk szerint a házimunkát nagyjából egyenlő mértékben végzik el, és a gyermekek fegyelmezését és a velük való játékot is inkább közel hasonló mértékben osztják meg.

A felmérés rávilágított arra, hogy a félállásban dolgozó anyák helyzete nehezebb, mivel a munkahelyen való teljesítés mellett az otthoni felelősség oroszlánrésze is egyedül rájuk hárul.

A teljes állásban dolgozó szülők esetében az anyák 39%-a és az apák 50%-a érzi úgy, hogy túl kevés időt tölt a gyermekeivel. A dolgozó szülők 59%-ának nincs elég szabadideje, hogy teljes és kielégítő családi életet tudjon élni.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 65%-a nehezen találja az egyensúlyt a munkahely és az otthoni jelenlét között, de a diplomával nem rendelkezők 49%-a is erről számol be. Ezt a különbséget azzal magyarázzák, hogy a diplomások hajlamosabbak hazavinni, és otthon is folytatni a munkát, viszont ők azok, akik rugalmasabbak a nap folyamán, mint a meghatározott óraszámban dolgozók.

A karrierépítés a nők 40%-ánál vált nehezebb kihívássá a családalapítás után, míg az apáknak csak a 20%-a érzi így. A férfi karrierje a felmérés szerint előnyt élvez a családban a nő karrierjéhez képest,

Tízből négy, teljes munkaidőben dolgozó anya folyamatosan túlhajszoltnak, kifáradtnak érzi magát, és kevés minőségi időt tud gyermekeivel tölteni, arra pedig végképp nem marad ideje, hogy magával is foglalkozzon, kettesben legyen párjával, találkozzon a barátaival, vagy élvezze egy régi hobbiját.

Bár a férfiak fizetett munkával töltött ideje 1965 óta lecsökkent, akkor átlagosan heti 42 órát tartózkodtak bent a munkahelyen, ma 38,5-öt, de a házimunkában való részvétel a duplájára nőtt, heti 8.8 órára, a gyermekekkel való foglalkozás ideje pedig megtriplázódott, heti 7 órát mértek a kutatásban.

Ugyan az anyák még mindig nagyobb részt vállalnak a gyermek felnevelésében a Pew kutatása szerint, főleg a gyermek időbeosztását és betegség alatti ápolását tekintve, de a családi feladatok többi részében mára már az apák is egyre inkább jeleskednek.

A munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálása (és annak segítése) az időszak nagy feladata, mivel a túlhajszolt és kifáradt szülők ha még fizikálisan csak-csak, de érzelmileg alig elérhetők gyermekeik számára, a gyerekek, kamaszok magukra maradnak, szorongást, magányt, frusztrációt, elszigetelődést élhetnek át, mely kihat a pszichés fejlődésükre, biztonságérzetükre és kapcsolatteremtő képességeikre is. Érdemes a szülőnek tudatosan beosztania saját idejét, és megengedni magának a kikapcsoló, lazító tevékenységeket három nagyon fontos formában: a családdal, a párjával kettesben, és egyedül is. Ez nem csak a szülő jól-létére lesz pozitív hatással, és nem is megengedhetetlen luxus: hanem fokozza a család összetartozás-élményét, az egymás iránti türelmet, odafigyelést, a gyerekek biztonságérzetét és fejlődését, és még a munkavégzés is gördülékenyebben megy a rendszeresen beiktatott pihenőidő hatására.

Forrás:

Stressed, Tired, Rushed: A Portrait of the Modern Family, NOV. 4, 2015

A version of this article appears in print on November 5, 2015, on page A3 of the New York edition with the headline: Stressed, Tired, Rushed: Portrait of the Modern Family. Order Reprints| Today's Paper|

Raising Kids and Running a Household: How Working Parents Share the Load

In Close to Half of Two-Parent Families, Both Mom and Dad Work Full Time, Pew Research Center, 2015