A stressz kezelésének lehetőségei

Milyen módokon küzdhetünk meg a minket ért stresszhelyzetekkel?

Megküzdés = tudatos alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez

Problémafókuszú megküzdés:

A stressz forrásának megszüntetésére irányuló tevékenységek. Több lépésben segíthet abban, hogy kezeljük az adott stresszort:

- probléma azonosítása: felismerjük az adott nehézséget; megfogalmazzuk, mi jelenti  a problémát

- alternatív lehetőségek felmérése: milyen lehetőségeim lehetnek a megoldásra? Mi segíthet?

- információ felkutatása: arra törekszünk, hogy megbízható forrásokból információt szerezzünk a megoldási lehetőségeket illetően

- új ismeretek elsajátítása: az információk áttekintése, kiválogatása után a releváns és hasznosítható ismeretek elsajátítása a későbbi felhasználás érdekében

- időbeosztás: a megoldás érdekében az időnkkel való gazdálkodás segítheti a produktivitásunkat és csökkentheti az idő nyomásából fakadó stresszt

- segítségkérés: releváns, megbízható, tapasztalt ismerős, kolléga vagy szakember felkeresése

- új stratégiák kialakítása: az elsajátított ismeretek révén új módszerek kialakítása annak érdekében, hogy az adott stresszort csökkenteni, megszüntetni tudjuk, vagy újbóli felbukkanása esetén hatékonyabban kezelhessük

Érzelemoriántált megküzdés:

Ebben az esetben nem magával a problémával foglalkozunk, hanem az általa kiváltott negatív érzelmeinket próbáljuk kezelni. Fontos, hogy ezek a megoldási lehetőségek rövid távon hasznosíthatóak, hosszú távon szükség van az imént felsoroltak alkalmazására is!

- sportolás: már egy alacsony intenzitású, rövid séta is javítja a hangulatot, segít elterelni a gondolatokat. Az intenzívebb testmozgás pedig a felgyülemlett feszültség oldásához járulhat hozzá.

- művészeti önkifejezés: ide tartozhat a rajzolás, festés, bármilyen kreatív tevékenység

- probléma átbeszélése: a barátokkal történő beszélgetés szintén csökkentheti a feszültséget és segíthet az érzelmek megfogalmazásában, strukturálásában

- átkeretezés: a probléma átfogalmazása, más aspektusból történő megközelítése: „A gyermekem nem akaratos, hanem kitartó.”

- probléma elkerülése: a feszültség csökkentése érdekében rövid ideig adaptív lehet, ha nem kell újra szembesülnünk az adott problémával, helyzettel

- figyelemelterelés: szintén a kellemetlen érzéssel való szembesülést, munkát tudjuk késleltetni azzal, ha eltereljük a figyelmünket; ilyen lehet az olvasás, filmnézés vagy a problémától független más tevékenység megkezdése

- rumináció=rágódás: a probléma újbóli átgondolása, elemzése eleinte hasznosnak, értelemtelinek tűnhet, azonban túlzott ismétlése a feszültség növeléséhez és a tehetetlenség érzésének erősödéséhez járul hozzá

- relaxáció/meditáció: hozzájárul a testi-lelki nyugalom megteremtéséhez, hosszútávú pozitív hatásai lehetnek fizikai és pszichológiai egészségünkre

- naplóírás: hasonló a szerepe, mint a barátokkal való beszélgetésnek; segít kiadni magunkból az érzéseket, gondolatokat és lehetőséget ad ezek rendszerezésére is

Összességében elmondható, hogy az érzelmi feszültség csökkentése teremti meg az alkalmazkodás, a probléma megoldásának belső, lelki feltételeit. Tehát szükség van az érzelemfókuszú megküzdésre de a legtöbb esetben kell, hogy ezt problémafókuszú megoldások is kövessék.