"A stressz az élet sava-borsa"

„ A stressz az élet sava-borsa” 

A cím Selye Jánostól származik, aki a stressz kutatójaként világhírnevet szerzett. Szerinte a stressz nem olyan dolog, amit el kell kerülni. A szervezetet érő minden megterhelésnek stressz lesz az eredménye. Ezek nagy részét csak úgy kerülhetnénk el, ha soha nem csinálnánk semmit. De hát miféle élet az, ahol soha semmi nem történik, nincsenek kihívások, sikerek, örömök? 

Bizonyos stressz még alvás közben is fennáll, agyunk is dolgozik amikor álmodunk, a szívünk sem állhat le. Vagyis a stresszmentes állapot maga a halál.

Mi is tulajdonképpen a stressz? 

A stressz Selye János megfogalmazásában a szervezet nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre. Ez egy általános élettani jelenség, amely felkészíti a szervezetet az alkalmazkodásra. Azok a környezeti hatások, amelyek stresszt generálhatnak, a stresszorok. A mai modern társadalomban egyre több stresszor van. Vagyis egyre több stresszel kell megküzdenünk. Selye megkülönböztet pozitiv stresszt (eustressz) és negativ stresszt (distressz), attól függően, hogy milyen eseményre adjuk a stresszreakciót. Az eustressz növeli a teljesítményt, segíti az alkalmazkodást. Ezzel szemben a distressz negatív érzésekkel jár, gátolja a teljesítményt, gyengül a koncentráció. Továbbá a distressz fiziológiai tüneteket is okozhat, felgyorsul a szívverés, nő a vérnyomás, hasmenés, fejfájás alakulhat ki.

A stresszt már az ősember is átélte. Egy nehéz munka, betegség után, vagy éhezés következtében erőt vett rajta az elcsüggedés, kimerültség, amelynek van valami közös vonása. Bár nem tudatosult benne, hogy ő most éppen stresszben van, de ez az érzés figyelmeztette arra, hogy túllépte a saját képességeinek határait. 

Az ember, ha valamilyen tartós nehézséggel küzd, a válaszreakciók ugyanabban a sorrendben jelentkeznek: 

Az első szakasz az alarm reakció, mely a stresszre való felkészülést jelenti. A stresszorra adott válasz kétféle lehet: menekülés vagy szembeszállás ( „flight or fight”). 

A második szakaszban az egyén nem képes leküzdeni a stresszort, így a szervezete folyamatosan védekező állapotban van, megpróbál alkalmazkodni. Ekkor már állandósulnak a szervezetben kialakuló problémák pl. alvászavar, bélműködés zavara, szívproblémák. 

A harmadik szakasz a kimerülés szakasza. Ekkor már elfogynak a szervezet tartalékai, egyre súlyosabb egészségügyi problémák jelennek meg. 

A stressz spirál visszafordítható 

Vannak módszerek, melyek segítségével felvehetjük a harcot a stressz ellen. Ilyen például az autogén tréning. Az autogén tréning hatása abban áll, hogy a feszültségeket leépíti, feloldja. Ezáltal a nyugtalanság is oldódik az egyre növekvő belső, nyugalmi tónus következtében, a szorongás csökken és eltűnik.  

Az Autogén tréning célja a testi történések feletti kontrol, az élethelyzetekben való tudatosabb és teljesebb jelenlét. 

Az autogén tréninget mindenki meg tudja tanulni képzett szakember segítségével.

Következzen egy példa arra, hogy miként működik a módszer.

60 éves nő tapasztalatai:

„ Az AT lehetőségét egy olyan élethelyzetben javasolták számomra, amikor kivételesen nagy stressz ért több irányból, és ez már testi/fizikai tünetekkel (nem múló nyak- és vállfájdalommal) járt, szervi problémák nélkül.

Voltak fenntartásaim, mivel alapvetően racionális, gyakorlatias beállítottságú vagyok, nem igazán hittem az önhipnózisban. A gyakorlás során sem volt mindig egyértelmű a hatás, de ez is a tanulás - "nincs jó és rossz válasz" -, az egyéni út része volt.

A tréning egy nagyon hasznos és segítő folyamat volt az önismeret és önmagam "kezelése", relaxálása tekintetében. A pszichoszomatikus tünetek már 2-3 alkalom után enyhültek, majd elmúltak.

A leginkább hasznos felismerés, hogy megengedőbbé kell válnom magammal és a környezetemmel szemben, a fegyelmezettség, a maximalizmus és a kontrollmánia lehet káros, szorongáshoz vezethet, szabad - kell - lazítani is.

Nagyon örülök, hogy a kezdeti kétségeim ellenére egy kifejezetten pozitív tapasztalatot szereztem, és az elsajátított módszert a mai napig alkalmazom.”