Sokan úgy mennek el, hogy nem is voltak felnőttek.
Nemrégiben egy klienssel való beszélgetésben kimondtam ezt a mondatot, ahogy az édesapjáról beszélgettünk.
Amikor legközelebb vissza jött hozzám, megemlítette, hogy mennyire megdöbbentő és megmozgató volt számára ez a mondat. Számomra is az volt, mikor egy napon erre először rádöbbentem. Napokig éreztem a mellkasomban a felismerés hatását.
Mind szeretnénk azt hinni, hogy egy egészséges világban élünk, ahol a felnőttek belül is azok, és fájó tény, hogy ez sajnos mégsem így van. Nehéz igazság ez őket és a családjukat tekintve egyaránt.
Gyermekként élni felnőtt létezésben rendkívüli kihívás.
Felnőtt gyermekkel felnőni vagy együtt élni a családban pedig, megrázó teher.
Ennek kapcsán összegyűjtöttem, hogy mik is az érzelmi felnőtté válás fontos jellemzői:
· Szülőkről való érzelmi leválás– felnőtt viszonyulás a szülők fele, lojalitás első sorban már a választott partner fele
· Önismeret-önreflexió – felismeri és megérti a saját érzéseit, reakcióit, képes reális önreflexióra, rálátni saját magára
· Önkontroll-érzelmi kontroll – nem az indulat irányítja, képes higgadt maradni, képes késleltetni a vágyait, szükségleteit
· Felelősségvállalás – nem másokat hibáztat, vállalja a döntései következményeit
· Empátia – képes mások érzéseit megérteni és figyelembe venni, együttérzésre
· Asszertív, erőszakmentes kommunikáció – őszintén, de tisztelettel fejezi ki magát, szeretettel
· Határok kezelése – tud nemet mondani, és tiszteletben tartja mások határait
· Konfliktuskezelés – problémamegoldásra törekszik, nem sértődésre vagy menekülésre
· Rugalmasság – alkalmazkodik a változásokhoz, tanul a hibákból
· Érzelmi felelősség – tudja, hogy az érzéseiért ő felel, nem mások
· Stabil önbecsülés– nem külső visszajelzésektől függ az önbecsülése
· Képes intimitásra – elköteleződés, bizalom, érzelmi közelség vállalása
· Képes önállóságra– önmagában is teljes, képes gondoskodni magáról, szükségleteiről minden szinten
Amennyiben ezen kérdéseken tudatosan dolgozunk életünk folyamán és teszünk magunkért, cserébe azt az ajándékot kapjuk, hogy megélhetjük az érzelmi felnőttség pozitív állapotát. Ami nemcsak magunk számára emelő, hanem az egész környezetünknek. Gyerekeinknek is átadhatunk egy igencsak megtartó mintát, amelyet később családjukban már ők is tovább vihetnek.Óriási lehetőség és fontos felelősség is ez.
Komment írása