S boldogan éltek, amíg meg nem haltak…

Ismerős? Gyerekkorunkban szinte minden mese ezzel a jól hangzó mondattal zárult. Miután szerencsés esetben kicsiként sokszor van lehetősége egy gyermeknek mesét hallgatni, a mesékből leszűrt tanulság beépül a gyerekek világképébe, ezzel is formálva szemléletmódjukat. A mesék általános „forgatókönyve”, hogy elsőként bemutatja a szereplők világát, aztán kibont egy bonyodalmat, melynek megoldásához a főhősnek számos akadályt és nehézséget kell leküzdenie. Ezen küzdelem során felhasználja minden erőforrását, köztük az eszét, ravaszságát, leleményességét, bátorságát, szépségét és így tovább. S végül a jók győznek a rosszak felett, és jutalmuk a boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Ez egyrészt nagyon hasznos, hiszen gyerekként megtanuljuk a mesékből, hogy küzdeni kell azért, amit el szeretnénk érni, másrészt mindegyik oda fut ki, hogy boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Reális vajon ez a kép? Tényleg létezik az, hogyha keményen küzdesz érte, akkor az lesz a jutalmad, hogy eljutsz a konstans boldogság állapotába? Mi van, ha felnősz, küzdesz és küzdesz, s tényleg vért izzadva keményen megdolgozol érte, s végül eléred a célod, de mégsem érzed a testedben azt az igazi szétáradó boldogságot?

A valóságban a boldogság nem egy állandó állapot, nem is lehetne az, mert akkor értékét vesztené.

Az egyik irányban azt látom, hogy sokakban szorongás generalizálódik azért, mert a mese első fele, vagyis a küzdés és akár a siker is teljesül, a konstans boldogság viszont nem. Ilyenkor van, hogy felmerül az emberben a gondolat, hogy most bennem van a hiba? Valamit nem csináltam jól, hogy nem vagyok boldog, holott látszólag minden okom meglenne rá? Sőt kívülről akár kapsz is visszajelzéseket, hogy milyen szuper az, amit elértél, de belül mégis kongó üresség van, és nem találod a boldogságot.

Ha ebbe a szituációba kerültél, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy jó irányba küzdesz-e? Vajon az, amiért mindent megteszel, tényleg a TE célod, tényleg az TE értékeid alapján alkottad meg ezt a célt?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához önreflexió és önismeret szükséges. Az első lépés, hogy az ember mélyen megvizsgálja saját céljait és motivációit. Gyakran előfordul, hogy tudattalanul a társadalmi elvárásoknak, normáknak való megfelelés, illetve mások céljai határozzák meg a mi céljainkat is.

A másrészt pedig azt látom, hogy ez a boldogság eszmény tovább fejlődött és részben a hollywoodi popkultúra hatására, az emberek a gazdagság, siker és hírnév elérésében látják a boldogságot. A pénznek kutatások kimutatták, hogy van összefüggése a pszichológiai jólléttel. Tehát nem teljesen igaz az, hogy a pénz nem boldogít. Ellenben egyedül kevés a boldogsághoz és ezt sokan nem látják be. A pénzzel és az anyagi biztonsággal egy jelentős stresszforrás kiiktatható az ember életéből, de ez még magában kevés.

Az integratív boldogságelmélet segítségével jobban megérthetjük ennek a hátterét. Sonja Lyubomirsky és Kennon Sheldon elmélete szerint a boldogság 50%-ban genetikai, 10%-ban környezeti tényezők által meghatározott, és 40%-ban az egyén saját tettein múlik (Lyubomirsky, 2008). Ez azt jelenti, hogy a boldogságunk szintje 50%-ban már akkor eldőlt, amikor megfogantunk és megkaptuk édesanyánktól és édesapánktól a DNS-ünket, amibe bele van kódolva, hogy mi lesz számunkra úm. a standard boldogság szint. Ehhez viszonyítva fogjuk élni az életünket, ha valami pozitívum ér, akkor innen ugrunk még magasabbra, ha negatívum ér, akkor innen „süllyedünk lejjebb a boldogság-szintben”. 10%-ot ad a környezetünk, s ide sorolódik be az anyagi helyzetünk is. Vagyis ezen elképzelés szerint maximum 10%-ban tud hozzájárulni a boldogságodhoz az, hogy milyen anyagi helyzetben vagy. A maradék 40%-ban pedig a saját döntéseiddel, tetteiddel Te magad befolyásolod azt, hogy mennyire vagy boldog. Ennek a 40%-nak a lehetőségeit kell kimaxolni, és kihozni a legtöbbet a „kapott háttérből”.

Ez a 40% adja a mesék történetét is, amiken felnőttünk. Ez határozza meg, hogy életünk aktív résztvevői vagyunk: pl. szembe szállunk a sárkánnyal, vagy útra kelünk szerencsét próbálni stb.. vagy csak elszenvedői vagyunk az életünknek. Ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy sajnos vagy szerencsére, ki hogyan szemléli, a boldogan éltek míg meg nem haltak, ebben a konstans formában nem létezik. A valós életben mindig vannak újabb nehézségek, akadályok, van, s életünk folyamán folyamatosan váltakoznak a jobb és rosszabb napok, időszakok.  A kettő egymás kontrasztjaként működik, ezáltal jobban tudjuk azt is értékelni, amikor épp boldogok vagyunk.

Forrás:

Lyubomirsky, S. (2008). Hogyan legyünk boldogok? Ursus Libris.

Morris, D. (2005). A boldogság természete. Partvonal Kiadó.

Osváth, A. (2020). A boldogság forrásai: Mitől vagyunk boldogok? Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, 24(1), 333-339.

Seligman, M. E. P. (2008). Autentikus életöröm – A teljes élet titka. Laurus Kiadó.