A pszichológusok és pszichológus szakma furcsaságai

Sokak fejében számos tévhit él a pszichológusokkal kapcsolatban, információik a szakembereket és a tanácsadás folyamatát illetően nem mindig fedik a valóságot. Azok, akik először járnak szakembernél, előfordul, hogy olyan elképzelésekkel érkeznek az ülésre, amik a gyakorlatban kicsit másképp működnek. Ebben a blogbejegyzésben néhány olyan esetet tárgyalunk ki, amellyel pszichológusként munkánk során gyakran találkozunk, így fontosnak tartom, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és eloszlassuk a téves gondolatokat.

A filmek nagyban befolyásolják a pszichológusokkal kapcsolatos a köztudatot. A tv-ben sokszor azt látjuk, hogy a pszichológus és kliense között valamikor szinte már baráti a viszony, sőt, esetekben még szerelmi szál is fűződik kettejük között. Olykor az üléseken kívül is van valamilyen kapcsolatuk, a pszichológus tanácsokkal árasztja el a klienst, s néha megesik, hogy a kliens csak úgy beugrik egy konzultációra. Na, ez a valóságban egészen máshogy van! 

A pszichológusok munkájukat a Szakmai Etikai Kódex mentén végzik, és a kliensek számára sokszor érthetetlen, mit miért tesznek, vagy nem tesznek segítőik. De ezek az irányelvek arra szolgálnak, hogy szakemberként a lehető legeredményesebb munkát tudjuk végezni, amihez hozzásegíthet néhány szabály betartása. Most vegyünk szemügyre pár szituációt, amellyel gyakorta szembesülünk, s nézzük, milyen etikai megfontolás áll a válaszok hátterében.

1.    A pszichológust ismerőse felkeresi, hogy menne hozzá tanácsadásra

Pszichológusként nem egyszer találjuk magunkat ebben a szituációban. A legtöbben e szándékukat azzal indokolják, hogy egy ismerős személynek könnyebben meg tudnak nyílni, mint egy vadidegennek. Viszont legtöbb pszichológus válasza ekkor mégis nemleges. Az etikai kódexben ezt kettős kapcsolatnak nevezik. Kettős kapcsolatról akkor beszélhetünk, amikor a pszichológiai munkán kívül a kliens és a szakember között másfajta kapcsolat is létesül. Ez márpedig etikai vétségnek minősül. Fontos ugyanis, hogy a szakember az üléseken a lehető legobjektívebb módon lehessen jelen. Másik kiemelendő szempont, hogy a pszichológus azzal dolgozik, amit a kliens az ülésre behoz és elmond, nem többel, nem kevesebbel. Mindezt nem lehetne teljes mértékben kielégíteni, ha már van némi előzetes információnk vagy benyomásunk a kliensről. Ismerősök esetében óhatatlan lenne, hogy kliensünkről más forrásból is információt szerezzünk, vagy ha egy közös ismerős kerülne szóba az ülésen, valószínűleg nem tudnánk kellő mértékben objektíven beszélni az adott témáról. Vagy vegyünk egy olyan példát, hogy a pszichológus jó barátjának ismerőse megy tanácsadásra, s a pszichológus tudomására juttatja, hogy barátja felesége félrelép. Olyan mértékű dilemmás helyzetbe kerülne ezzel a szakember, ami nagy belső feszültséget generál. Így tehát nem csak az ismerősöket érinti a kettős kapcsolat tilalma, hanem ismerőseink közeli ismerősét is.

2.    A pszichológus ülésen kívüli összetalálkozik kliensével

Ez az eset szintén beletartozik a kettős kapcsolat dilemmái közé, azonban a titoktartás kérdéskörét is érinti. Képzeljük el, hogy kliensként elmegyünk párunkkal bevásárolni a közeli szupermarketbe, ahol szembejön velünk pszichológusunk. Ha a pszichológus oldaláról nézzük, ez egy váratlan találkozás a klienssel, ami ugyan beletartozik a kettős kapcsolat körébe, de elkerülhetetlen. Viszont, mint azt már említettük, a titoktartáshoz is kapcsolódik ez a probléma. Vajon miért? A titoktartás magába foglalja mindazt, ami az ülésen elhangzik, valamint magát a tényt is, hogy a kliens pszichológiai tanácsadáson/terápián vesz részt. A titoktartás alól pedig a kliens mentheti fel a pszichológust, ha valamilyen helyzet úgy kívánja. Ha tehát előzetesen ez felmerült közöttük, hogy ebben az esetben köszönhetnek egymásnak, akkor nem beszélünk dilemmáról. Azonban képzeljük el, hogy kliensként párkapcsolati problémákkal fordultunk pszichológusunkhoz, amit párunknak még nem mondtunk el. Ez már dilemmásabbá teszi a helyzetet. Szakemberként általában mindezek miatt a kliensre bízzuk az ilyen szituációk kezelését – bizonyos mértékig. Rajta áll, hogy felvállalja-e az ismeretséget mások előtt, esetleg bemutat-e minket, azonban a kettős kapcsolat tilalma miatt ennél több, ülésen kívüli kommunikációnak a pszichológus valószínűleg nem fog teret engedni.

3.    A kliens tegeződni szeretne pszichológusával

Korábban volt már szó az objektivitásról. Elkerülhetetlen, hogy a szakember valamilyen szinten szubjektív legyen – empatizál kliensével, a saját személyiségével dolgozik, lehet, hogy ő is átélt hasonló eseményeket. Azonban az objektivitást támogatandó, jó, ha némi távolságot megtart és minél semlegesebb marad. A legtöbb pszichológus ebből adódóan magázódik kliensével. E nézet szerint a tegeződés egy lépés lenne a bevonódás irányába, emellett megvan a veszélye, hogy átcsap a tanácsadás egy barátias beszélgetésbe, nehezebb megtartani a fókuszt. Továbbá a magázódás is egy keretet ad. Némiképp keretezi a pszichológus-kliens kapcsolatot, ezzel is körvonalazva, hogy ez egy szakmai beszélgetés. Vannak ebben kivételek, a sportpszichológiában például kissé mások a keretek - itt sok esetben a pszichológus tegeződik a sportolóval.

4.    A kliens beleszeret a pszichológusába

Nem ritka ez az eset sem. A kliens és pszichológusa között ideális esetben egy olyan bensőséges bizalmi kapcsolat alakul ki, ami kevesekkel. Emellett az ülések előrehaladtával kötődés is létrejön a szakember felé. Az ülések teret engednek a kliensnek megnyílni, olyankor megkapja azt a figyelmet, amelyet máshol esetleg nem, vagy csak nagyon kevés személytől. Ezek az érzések hasonlóvá kezdenek válni ahhoz, mint mikor szerelmesek vagyunk. Ez a jelenség témája lehet az üléseknek, dolgozhatnak vele közösen, ezzel is segítve a kliens fejlődését, érzésének helyretételét. Felmerül a kérdés azonban, hogy ha a pszichológusban is keltődnek gyengéd érzelmek kliense felé, akkor lehetséges-e közöttük a szerelmi kapcsolat. Bizonyos nézetek szerint a kliens élete végéig kliense marad pszichológusának, ugyanis bármikor visszatérhet hozzá. Valamint kapcsolatukban van egy eltolódás a pszichológus irányába, a kliens sebezhető, s visszaélésnek számíthat, ha a tanácsadás lezárását követően a szakember másfajta kapcsolatba kerül kliensével. Mások szerint bizonyos idő (néhány év) elteltével engedélyezhető terápián kívüli, szerelmi kapcsolat, ugyanakkor a legtöbb szakember szerint ezt még ma is a súlyosabb etikai vétségek közé sorolandó.

5.    A klienst pszichológusa átirányítja egy másik pszichológushoz

Fontos etikai pont kódexünkben, hogy munkánk során csak olyan területekkel foglalkozzunk, amikben valóban kompetensek vagyunk. Pszichológusként képesnek kell lennünk szigorú önreflexióra, és tisztában kell lennünk határainkkal. Nem egyedi eset, hogy egy pszichológus kliensét továbbküldi kollégájához. Olykor a kliensek ezt személyes okként azonosítják, s csalódottságot, elutasítottságot, dühöt éreznek segítőjük irányában. A legtöbb esetben az ok pont a másik oldalban keresendő. A szakember sokszor csak a folyamat során, a többedik ülés után szembesül azzal, hogy kompetenciáját meghaladja a kliens által hozott problémakör. Így pszichológusként azzal segít a legtöbbet, ha egy nála kompetensebb kollégához irányítja kliensét. 

+1    A pszichológiai tancsadáson a pszichológus nem ad tanácsot

Habár valamilyen oknál fogva pszichológiai tanácsadásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy kliens nem klinikai szintű, életvezetési problémákkal érkezik, és ennek megoldásán dolgozunk. Ugyanakkor a neve ellenére konkrét tanácsadás nem történik. Előfordul, hogy a kliensek megkérdezik, hogy mit csináljanak, hogyan döntsenek, de a pszichológus csak segíteni tud abban, hogy a kliens választ találjon a kérdésére, tanácsot nem adhat. Ennek oka az, hogy a kliens tudja a legjobban, hogy ő hogy érzi magát, neki mi a legjobb, s éppen emiatt a számára legjobb döntést csakis ő tudja meghozni.

A fent tárgyalt szituációk sok esetben dilemmát okozó kérdések – tehát habár van egy irányelv, amely mentén érdemes szakmailag eljárni, minden eset más és más, így a pszichológuson is múlik, mely megoldási módot választja az aktuális problémát illetően. Előfordul például olyan pszichológus, aki bizonyos kliensével tegeződik, mert azt tapasztalták, hogy a magázódás valamelyest kényelmetlenné teszi kommunikációjukat. Ha a szakember úgy ítéli meg, hogy ez szakmai munkáját nem befolyásolja, engedhet némi rugalmasságot a keretekbe. 

A felsorolt dilemmák közül néhányat igen mulatságosan szemléltet az Első a szerelem című film, Maryl Streep főszereplésével – hétvégi programnak meleg szívvel ajánljom.

Amennyiben életvezetési nehézségekkel küzd, s úgy érzi, egyedül már nem boldogul, forduljon hozzám bizalommal, s kérjen időpontot telefonon, üzenetben vagy a Facebook oldalamon!