A problematikus telefonhasználat

A folyamatos technológiai fejlődésnek köszönhetően az embereknek egyre intenzívebb a kapcsolata a különböző digitális eszközökkel, viszont az igazán nagy áttörést az okostelefonok robbanásszerű elterjedése jelentette. Mivel ezek a telefonok több különböző funkciót is képesek ellátni, ezért szinte együtt élünk velük: hiszen gondoljunk bele abba, hogy mennyi mindenre használjuk a telefonunkat nap, mint nap (híreket olvasunk, kapcsolatot tartunk az ismerőseinkkel, ébresztőórát állítunk be, szórakozunk, videókat nézünk). Azt mondhatjuk, hogy az okostelefonok elérték a céljukat, hiszen folyamatosan lekötik a figyelmünket, és a felhasználók átlagosan 12 percenként nyúlnak a telefonjukhoz nap, mint nap. Sőt, létezik az ún. fantomvibrációs-szindróma is, ami azt jelenti, hogy akkor is azt érezzük, hogy rezeg a telefonunk, amikor ez valójában nem így van. Ez azért lehet, mert az érzékszerveink már olyannyira alkalmazkodtak a telefonok meglétéhez, hogy szinte már a testünk részeként érzékelik ezeket az eszközöket.

A pszichológiai diagnosztikai rendszerek alapvetően nem tekintik függőségnek a túlzott okostelefon-használatot, hanem egyfajta viselkedési zavarnak, ezért a szakirodalomban problematikus okostelefon használatként utalnak rá. Vannak olyan kutatók, akik szerint hosszú távon nem kell tartani a telefonok túlzott használata okozta problémáktól, mások szerint azonban igenis sok káros hatást okozhatnak a társas kapcsolatainkban vagy egyes kognitív funkciókban (például az emlékezést vagy a koncentrálást illetően). Nem feltétlenül csak a telefonnal eltöltött idő az, ami számít akkor, amikor már a problémás használatról van szó, hanem a használat miértje is fontos. Ha már akkor is a telefonunkért nyúlunk, amikor valójában nincs is rá szükségünk és egyfajta ellenálhatatlan késztetést érzünk, hogy ellenőrizzük az új üzeneteket, értesítéseket, akkor az már intő jel lehet vagy. De ugyanígy problémás az is, ha szorongást vált ki bennünk az, ha nincsen nálunk a telefonunk vagy épp lemerült és nem tudjuk használni.

Fontos észrevenni, hogy ezek az eszközök mindig valamilyen emberi szükséglet kielégítésére szolgálnak, és ráadásul a használatuk növeli a dopamintermelést az agyban. Ezáltal egy kellemes érzést okoz, mert aktiválja az agy jutalomközpontjait. Bármilyen tevékenységre, ami dopamintermelést idéz elő nagyon könnyen rá lehet szokni, leszokni azonban már mindig sokkal nehezebb.

Érdemes tehát végiggondolni, hogy a saját esetünkben mi lehet ez a szükséglet: fontosak a közösségi oldalakon kapott pozitív visszajelzések; félünk attól, hogy lemaradunk valamiről, ha éppen nem vagyunk online vagy csak egyszerűen unaloműzőként használjuk a telefonunkat? Ha társaságban vagyunk akkor is szívesebben nyúlunk a telefonunkhoz, minthogy részt vegyünk a beszélgetésben? Ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek a problematikus telefonhasználatra vonatkozóan.