Pánik

Képzelje el a következő helyzeteket: 

• Egy 20 éves férfi autót vezet. Hazafele tart az egyetemről. Hirtelen azt érzi, hogy rettenetesen dobog a szíve. Nagyon megijed. Elkezd szédülni, majd leizzad. Az az érzése van, hogy elvesztette a teste fölötti kontrollt. Muszáj megállnia az autópályán. Megpróbálja uralni a helyzetet és megvárja amíg elmúlik a roham. 20 percig tartott. 
• Egy 25 éves fiatal nő utazik a buszon. Egyszer csak azt érzi, hogy nehezebben veszi a levegőt. Majd egyre nehezebben. Elkezd levegőért kapkodni, mert azt gondolja, hogy azonnal megfullad. Ezután szédülni kezd és a végtagjai elgyengülnek. Nem tud másra gondolni, csak arra, hogy meg fog halni.  
• Különböző emberek, helyzetek. Eltérő tünetek. Egyvalami közös. A halálfélelem. Amikor egy állat megijed, remegni kezd a teste, a légzése felgyorsul, a szíve vadul ver, mégsem jut elég vér az izmokba és az agyba. Hamarosan teljes testi és mentális elgyengülés következik be.
  Hasonló folyamat játszódik le az emberben is egy pánikreakció során: kapkodó légzés, gyors szívverés, erős izzadás, testi elgyengülés, gondolkodási nehézség. A pánik beszűkíti a látásmódunkat, a racionális gondolkodás képességét. Testünk adrenalint, kortizolt termel, amely vészhelyzetet jelez. 
  A pánikrohamok a tehetetlenséget jelzik egy komoly veszély ellen. Tulajdonképpen a saját sebezhetősége miatti félelem indítja be a szorongásos rohamot. Mind a pánik, mind az azt kiváltó félelem átélése egyéni. 
  A legzavaróbb tünet az, hogy az egyén képtelen a mentális, fizikai és affektív tünetek ellenőrzésére-az érzetek feletti kontroll elvesztése. Amikor a szorongás olyan mértékűvé válik, hogy az egyén már képtelen uralni, elfogja a katasztrófa érzése.  
  Miért alakul ki?
  A pánikrohamok számos esetben feszült időszakban kezdődnek. Gyakori, hogy olyan újszerű életproblémák között van az ember (új követelmények, otthon elhagyása, új munkahely), amelyre nincs megküzdési stratégiája. A megoldatlan problémák tehetetlenség érzéshez és különböző szomatikus vagy pszichés tünetekhez vezetnek. 
  Az első esetben a fiatal férfi 1 hónapja kezdte az egyetemet egy másik városban. Elköltözött az otthonából egy teljesen új környezetbe és szembesült azzal, hogy milyen óriási követelmények vannak az egyetemen. Elbizonytalanodott, hogy képes lesz-e elvégezni. Végül saját maga győzte le a pánikot.
  A második esetben a 25 éves fiatal nő új munkahelyen kezdett dolgozni. A főnöke naponta szembesítette azzal hogy mennyit hibázik, mint kiderült, valótlanul rágalmazta. A nő képtelen volt kiállni magáért, csak tűrte a megaláztatást és szorongott, hogy mikor fogják megint leszidni. Végül pszichológus segítségét kérte és sikerült megszüntetni a pánikrohamokat. A pszichológus az Autogén tréninggel és Szimbólumterápiával tudott segíteni.
  Tapasztalatait így foglalta össze:
  „Az autogén tréninget azóta is reggel-este gyakorlom. Egy stresszes nap után az autogén tréning hatására érzem, hogy lelassul a szívverésem, megnyugszik a testem, elszállnak a szorongató gondolataim. Mikor elkezdtem a tréninget nagyon erős pánikrohamaim voltak, az utcára sem mertem egyedül kimenni egy hosszan tartó stresszes időszakot követően. Az autogén tréning hatására ezek a tünetek kezdtek enyhülni, ritkulni, illetve megtanultam kezelni őket, amikor elő akarnak jönni. Mindemellett segített abban is, hogy merjek lépni egy rossz helyzetből (munkahely) és legyen elég önbizalmam ahhoz, hogy tudjam elég jó vagyok, hogy megtaláljam a számomra ideális munkahelyet, ahol jó munkakörnyezetben dolgozhatok, illetve, hogy a jövőben ne engedjem, hogy kihasználjanak. Az imaginációk hatására pedig sikerült feltárni azokat a főleg gyerekkori traumáimat, amelyekből az önbizalomhiányom és a megfelelési kényszerem eredtek, így ezek fényében jobban tudom kezelni, ha ezekhez kapcsolódó szorongó gondolataim támadnak.”
   
  Felhasznált irodalom: 
  Bányai, É., & Varga, K. (2013). Affektív pszichológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
  Beck, A. T., Emery, G., Greenberg, R. L., Zoltán, F., & Zsolt, A. (1999). A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Animula.