Óraátállítás pszichológiája

Évente kétszer állítjuk át (előre, illetve hátra) az óráinkat. Az orvosok és pszichológusok régóta vizsgálják ennek a biológiai és pszichés hatásait. Az óraátállítás amellett, hogy hosszútávon sok pozitív, rövid távon számos negatív hatással bír. Ezek közül kiemelkedő, hogy a tavaszi óraátállítás során egy órával kevesebbet alszunk. Egy kutatás szerint a tavaszi óraátállítást követő pár napban 10 százalékkal nő meg a szívinfarktusok száma. Ez összefügg azzal, hogy alvásra fordított órák csökkenése következtében kevesebb időnk jut a pihenésre, illetve idegessebbé válunk. Ez összefügg azzal, hogy az óraátállítási időszakban megnő a vérben a stresszhormonszínt, mivel a biológiai óránknak, illetve a cirkadián ritmusunknak körülbelül 10 napra van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az óraátállítás következtében megváltozott életritmusunkhoz. Ezek mellett ebben az időszakban megnő a közlekedési balesetek száma, ami kognitív képességek csökkenésével áll kapcsolatban. Az óraátállítás következtében csökken a figyelemi kapacitás, megnő a reakcióidő, aminek következtében lassabban dolgozzuk fel az információkat, valamint kevésbé vagyunk tekintettel egymásra, illetve a viselkedésünk agresszívebbé válik.

A fentiek következményeként a munkahelyünkön csökken a teljesítményünk, illetve olyan konfliktusokat is felvállalunk, amelyeket normál esetben elkerülünk, ami frusztrációt okoz. Ezek mellett meg kell küzdenünk az úgy nevezett social jetlag jelenséggel is. Ez arra utal, hogy nem abban az időszakban kelünk fel és fekszünk le, amikor az nekünk a belső biológiai óránk szerint megfelelő lenne, hanem akkor, amikor azt elvárják tőlünk pl. magunktól 8 után kelnénk fel, de mivel be kell érni a munkahelyünkre mondjuk reggel 7-re ezért mi 5:45kor kelünk fel. Vagyis a társadalmi norma alapján kell feküdnünk és kelnünk, nem követhetjük a belső biológiai óránk által meghatározott lefekvési és felkelési időpontokat.

Mit tehetünk a tünetek csökkentése céljából? Az óra átállítást megelőző 4-5 napban próbáljuk meg a testünket hozzászoktatni a megváltozott körülményekhez pl. az óraátállítást megelőző négy napban feküdjünk le minden nap 15 perccel korábban, vagy később (attól függően, hogy előre vagy hátra állítjuk az órát), így mire eljutunk az óraátállításhoz mi már ténylegesen akkor fekszünk le, amikor egyébként is kellene. A másik jó megoldás lehet, ha az óraátállítás előtti időszakban esténként egy nyugtató relaxációt (pl. Jacobson) végzünk, vagy a reggeli felkellést követően a munkába menetet megelőzően élénkítő tevekénységeket végzünk pl. sportolunk. Az óraátállítást megelőző és követő pár napban kerüljük a lefekvés előtti koffein fogyasztását. Vegyük azt is figyelembe, hogy a szervezetnek körülbelül 10 napra van szüksége, ahhoz, hogy adaptálódjon az óraátállítás következményeként megváltozott új helyzethez. Ebben az időszakban próbáljunk meg türelmesek lenni a kollégáinkkal, rokonaikkal, barátainkkal, illetve adjunk magunknak elég időt ahhoz, hogy a biológiai óránk is átálljon.

Hollósy-Vadász Gábor