Önismeretünk tükrében

Mi is az az önismeret? A pszichológiában gyakran használt szó az önismeret, de mit is jelent ez valójában?

Az önismeret önmagunk megismerését jelenti, a tudást a személyiségünkről, annak hátterében álló információkról, én-határainkról. Ez az önreflexió 10 éves kor után kezdődik, addig mindent elhiszünk, amit mondanak nekünk, főleg a szüleinknek. Tőlük kapjuk a visszajelzéseket, hogy ügyesek vagyunk vagy ügyetlenek, így nagyon fontos, hogy hogyan is álltak hozzánk a 10. életévünkig. Ezek szerint nem is tehetünk az énképünkről? 10 éves kor után elkezdünk gondolkodni saját magunkról és elkezdünk nem mindent elhinni. 

De mire is jó az önismeret? 

Hasznos, ha tudatában vagyunk annak, hogy mit is szeretnénk, valószínűbb, hogy eszközöket találunk a megvalósítására és nem hagyjuk magunkat befolyásolni más irányba. Az én-határok mentén tudjuk eldönteni, hogy bizonyos dolog rólunk szól vagy sem, érint minket ténylegesen vagy csak megpróbálnak belevonni valamibe, ami egy másik személynek a megküzdése (vagy annak kellene lennie) .Az önismeret tudást ad arról is, hogy miben vagyunk tehetségesek és miben kevésbé. A fejleszthető területek közé tartozik az önismeret, amit egyedül is lehet, ahogy a nagy filozófusok is tették, de párban vagy csoportos formában hatékonyabbnak bizonyul. Ahogy József Attila írta:

"Hiába fürösztöd önmagadban,
 Csak másban moshatod meg arcodat."

Másban könnyebben látjuk meg a hibát, de sokszor tapasztalom, hogy a pozitív tulajdonságokat is könnyebben jelezzük vissza a társainknak, ahogy a kritikusságunk is legtöbbször magunkkal szemben a legélesebb. A társas interakciók szintén hozzátesznek ahhoz, ha meglátjuk a hibáinkat, akkor jó esetben van ott valaki, aki azt mondja, hogy neki is van hasonló nehézsége vagy kifejezi, hogy ezzel együtt is szerethetőek vagyunk.