A "nem döntés" is döntés?

Ha szigorúan vesszük, az életünk minden egyes napja számtalan döntési helyzetet tartogat magában. Kezdve onnan, hogy mennyi tejet öntünk a reggeli kávéba, egészen odáig, hogy mikor megyünk aludni, döntések végeláthatatlan sorozatát éljük át. Gyakorlatilag ez azt jelent(het)i, hogy mi magunk írjuk az életünk forgatókönyvét és hatásunk van mindarra, ami velünk történik. De valóban minden rajtunk múlik, vagy csak szeretnénk azt hinni?

Ezt a kérdést már számtalan tudomány feszegette (pl. filozófia, etológia, idegtudomány), keresve a választ arra, hogy vajon az ösztöneink vagy a szabad akarat alakítja a sorsunkat. Ebben a cikkben azonban nem megyünk ilyen messzire, helyette a választás illúzióját járjuk körül.

Ez a fogalom a pszichológusok szerint egy kognitív torzítást fed le, melynek köszönhetően úgy érezzük, hogy nagyobb kontrollunk van a történésekre, mint valójában. Ez a téves észlelés rendszerint ahhoz vezet, hogy az illető olyan döntéseket hoz, amelyek nem feltétlenül őt szolgálják, hanem rendszerint mások igényeire helyezi a fókuszt.

Például: A brátom megbukott a vizsgáján, ezért szeretném felvidítani. Arra gondolok, hogy ha kimegyek elé a vasútállomásra, biztosan jobb kedve lesz. Bár fáradt vagyok és semmi kedvem nincs menni, mégis ráveszem magam. Amikor a barátomat csalódottnak és levertnek látom, elönt a feszültség… valószínűleg nem tudatosul bennem, de amiatt érzek így, mert szembesültem vele, hogy nincs direkt maz ő érzéseire.

A választás illúziója egyenes út a döntéseinkkel való elégedetlenséghez, extrém esetben pedig mentális betegségekben is felütheti a fejét (pl. az evészavarral küzdők gyakran érzik úgy, hogy a bevitt kalóriák kontrollálásával az életük más területe fölött is kontrollt gyakorolhatnak).

A választás illúzióját legtöbbször a politika és a marketign területén kamatoztatják, csak úgy, mint a döntési paradoxont. A szakemberek megfigyelték ugyanis, hogy az emberek nagyobb eséllyel vesznek meg egy terméket és lesznek elégedettek a döntésükkel, ha kevesebb választási lehetőségük volt. Ennek hátterében több dolog is állhat: ha sok lehetőségünk van, sokkal nagyobb mentális terhet ró ránk a különböző opciók összehasonlítása, illetve a döntéselőkészítése (pl. informálódás). A lehetőségek tárháza így a bizonytalanság és a frusztráció növekedéséhez vezet. Ha nem tudjuk eldönteni egyértelműen, hogy melyik lenne a jobb választás, hajlamosak vagyunk halogatni a döntést.

Hogyan ismerheted fel, ha problémád van a döntéshozással?

• rágódsz minden döntésen, legyen az kicsi vagy nagy

• másodvélemény nélkül nem tudsz elköteleződni 

• biztatásra és megerősítésre vársz másoktól

• megbénít a döntési helyzet

• úgy érzed, végtelen lehetőséged van és nehezen tudod szűkíteni a kört

• úgy érzed, hogy tökéletes döntést kell hoznod

• úgy érzed, hogy valójában semmire nincs hatásod és ezért szorongsz, illetve kerülöd a döntési helyzeteket

Hogyan fejlesztheted a döntéshozási képességed?

1. Definiáld a céljaidat!
   Egy jól körülhatárolható cél segít meghozni a döntéseidet, hiszen azt kell felmérned, hogy egy lehetőség közelebb visz a célodhoz vagy sem.

2. Írj pro-contra listát!
   Az érvek gyűjtése és leírása segít a realitásban maradni. Ezzel az egyszerű technikával kivédhetet, hogy a gondolataid túlságosan elkalandozzanak.

3. Priorizálj!
   Állítsd sorrendbe a számodra legfontosabb szempontokat és a döntéshozásnál helyezd előtérbe ezeket. Például egy telefon vásárlásánál számtalan szempontot figyelembe lehet venni, de ha számodra az a legfontosabb, hogy jó legyen a kamerája és kellően nagy a tárhelye, akkor a többi faktor kevesebbet nyom majd a latban (pl. márka, szín, stb.)

4. Fókuszálj arra, amire hatásod van!
   Gyűjtsd össze, hogy mire van részben vagy teljes mértékben hatásod és ezen dolgozz. Pl. nem befolyásolhatod, hogy milyen kérdések lesznek a vizsgán, de azt igen, hogy milyen jegyzetekből tanulsz.

5. Egyszerűsítsd a választási lehetőségeidet!
   Nem kell azonnal mindent eldönteni :) Pl. Ha egy hosszúreggeli  menü láttán lefagyzs, elsőként csak annyit dönts el, hogy édeset vagy sósat szeretnél enni. Ezért máris kizártad a lehetőségek közel felét.

6. Kérj másoktól visszajelzést, de korlátozott számban!
   Mások visszajelzése fontos építője lehet az önértékelésünknek, de ügyelj arra, hogy ne add át teljesen a felelősséget és a kontrollt. Inkább akkor vitasd meg a dilemmádat, ha már a döntés közelében jársz :)

7. Bízz magadban (az ösztöneidben) 
   Lehetetlen minden információt begyűjteni és minden lehetséges következményt bejósolni egy döntés előtt, így a racionalitás mellett “kénytelenek” vagyunk az érzelmekre és az intuícióra is hallgatni :)

8. Szabályozd a kognitív torzításaidat!
   Figyeld meg, miylen automatikus negatív gondolataid vannak és keress helyettük reálisabb verziót.

9. Mérlegeld a kockázatot!
   Lehet, hogy azért döntesz olyan nehezen, mert túl nagy falatnak látod a döntést. Persze az ellenkezője is előfordulhat: úgy érzed, úgysem számít, hogy mi mellett döntesz. Emlékeztesd magad arra, hogy a végletes megélése a helyzetnek nagyon ritkán reális. Keresd a középutat!

10. És persze adj időt magadnak! :)