Münchausen by proxy szindróma

Ismer olyan szülőt, aki mindent megtesz azért, hogy a beteg gyermekét meggyógyítsa? Ha válasz igen, akkor ezt a kérdést válaszolja meg úgy is, hogy a mindent szó szerint érti. Ha szó szerint értelmezzük a miden szót, akkor a Münchausen by proxy szindrómában szenvedő szülőnek először meg kell betegítenie a gyermekét, hogy utána a megmentő szerepben tetszeleghessen, a hős szülő, aki minden energiáját a beteg gyermekének a gondozására, meggyógyítására fordítja.

Münchausen by proxy szindrómát értelmezhetjük pszichiátriai betegségként és a gyermekbántalmazás egyik formájaként is. A szindrómában szenvedő szülő a gyermekében tudatosan idéz elő különböző betegségekre utaló tüneteket. Ilyen tünet lehet az éjszakai fulladás, magas láz, hányás, hasmenés. Enyhébb formában a szülő csak azt hazudja, hogy a gyermekénél a föntebbi tüneteket észlelte, vagy a vizsgálatra váró gyermeke leleteit igyekszik manipulálni (pl. utólag cukrot tesz a gyerek vizeletébe). Szélsőséges formában ő okozza a tüneteket és betegséget (pl. azzal, hogy tudatosan kever mérgeket a gyermeke ételébe). Ezzel valójában az a célja, hogy azt a látszatott keltse, ő egy gyerekért felelősséget vállaló szülő, aki már a legkisebb jelre is viszi őt a kórházba, élete csak a körül forog, hogy őt meggyógyítsa. Mind az enyhe, mind a szélsőséges formában az ilyen szülői magatartás drasztikusan ártalmas a gyermekre nézve. Az enyhe formában a szülős fölösleges vizsgálatoknak teszik ki a gyermekét, illetve ha az orvosok egy téves diagnózis állítanak fel, akkor valójában egy nem létező betegséget kezdenek el gyógyítani, vagy akár egy fölösleges műtétet is elvégezhetnek. A szélsőséges formában a szülő a mérgekkel meg is ölheti a saját gyermekét (pl. az USA-ban számoltak be egy esetről, amelynek során a szülő pár éves gyerekét addig tömte sóval, ameddig az bele nem halt).

A szindrómát nagyon nehéz diagnosztizálni, sok esetben évek telnek el, mire a gyermekorvos, vagy védőnő gyanút fog. A szindrómára utaló jel lehet, ha a gyermek folyamatosan hosszú időn át beteg, de nem találják meg az okát, illetve ha meg is gyógyul, akkor rövid időn belül visszaesik. Az is gyanús lehet, ha a gyermeknél rendszeresen jelentkeznek ételmérgezésre utaló tünetek. A gyanút bármilyen egészségügyi dolgozó felvetheti, de a diagnózist csak pszichiáter állíthatja fel. Általában a Münchausen by proxy szindrómában szenvedő szülő súlyos személyiségzavarban is szokott szenvedni, illetve gyermekként gyakran ő maga is átélt abúzust.

Ha igazolódik a diagnózis, akkor a gyermeket azonnal el kell venni a szülőtől, és rokonoknál lehet elhelyezni. A szindróma kezelése általában igen nehéz, hiszen a szülő tisztában vele, hogy mit tett a gyermekével, ezért gyakran nem együttműködő, illetve pszichiátriai kezelés mellett elindul egy jogi (büntető) eljárás is, ami tovább csökkenti a szülő kooperációs hajlandóságát. Ha szindróma hátterében feltárható egy személyiség zavar, akkor először annak gyógyításával érdemes kezdeni.

Hollósy-Vadász Gábor