Mit tanított nekünk a koronavírus? Avagy hogyan fordítsuk előnyünkre a járványhelyzetet? #3._ Hogyan kezeld a bizonytalanságot?

A „Mit tanított nekünk a koronavírus? Avagy hogyan fordítsuk előnyünkre a járványhelyzetet?” cikksorozat első részében megtudhattuk, hogy pontosan mit jelent a nem várt esemény (https://pszichologuskereso.hu/blog/mit-tanitott-nekunk-koronavirus-avagy-hogyan-forditsuk-elonyunkre-jarvanyhelyzetet-1mik-nem#overlay-context=blog), és hogy a nem várt eseményeket ahogyan lehet kezelni (https://pszichologuskereso.hu/blog/mit-tanitott-nekunk-koronavirus-avagy-hogyan-forditsuk-elonyunkre-jarvanyhelyzetet-2hogyan#overlay-context=blog). Az előző cikkben ígértem, hogy a személyes stresszorok azonosítása után megnézzük, hogy ezeknek az információknak a birtokában hogyan tudsz elindulni a fejlődés útján. Azért fontos ezzel a tanulási iránnyal foglalkozni, hiszen nem elég tudni, hogy mivel van nehézségünk, hanem ezeket a helyzeteket meg kell tanulni kezelni is annak érdekében, hogy csökkenthessük az átélt stresszt, és ezáltal kiegyensúlyozottabb életet élhessünk.

A stressz kezelésére több technika is létezik. Összefoglalva, a pszichológia megküzdési mechanizmusoknak hívja azokat a stratégiákat, amik segítenek a stressz kezelésében. Az egyik típus, amikor magán a stresszt kiváltó helyzeten változtatunk (pl.: megbeszéljük a szomszéddal, hogy este 10 után ne nézzék hangosan a tévét), ezt hívjuk problémaközpontú stratégiának. A másik típus, amikor a stressz által generált feszültségtől szabadulunk meg (pl.: egy feszült időszak után elsírjuk magunkat), ezek az érzelemközpontú stratégiák. Ha sok megküzdési mechanizmust sajátítasz el, és megtanulod kezelni a stresszes helyzeteket, akkor csökkenteni tudod a stresszreakciók hatását és a szenvedésérzést. Most nézzünk pár konkrét praktikát, hiszen a konkrétumokból tudunk igazán tanulni!

A járványhelyzet alatt a konzultációim során szerzett tapasztalat alapján az emberek többségének főképp a bizonytalanság okozott nehézséget, emiatt ezt a témát hozom példaként. Itt olvashattok néhány tippet, hogy bizonytalan helyzetben mit lehet tenni:

1. Adj értelmet a szenvedést okozó helyzetnek!

Mivel a járvány alakulására felett nincs teljes kontrollod, és nem tudod befolyásolni a helyzet kimenetelét, ezért muszáj elviselni a kialakult helyzetet, még akkor is, ha az nagy szenvedésnyomást jelent. A pandémiát nem tudjuk megváltoztatni, viszont az egyedüli, amit tehetünk az, hogy a helyzethez való viszonyulásunkon változtatunk. Nagy erőforrást jelenthet, ha a dolgok értelmet nyernek, hiszen úgy sokkal könnyebben el tudjuk viselni a helyzet adta nehézségeket. Konkrét példával élve, ha átkeretezzük a karantént, és nem a veszteségeinket látjuk, hanem ezt az időszakot úgy címkézzük, hogy önfejlesztés időszaka, amikor lehetőség nyílik elolvasni a rég vásárolt könyveket, haladni a home-projektekkel, akkor sokkal könnyebb átvészelni a nehéz helyzeteket. Nietzsche egyik híres mondása is ezt fejezi ki: “Akinek megvan a miértje az élethez, képes elviselni bármilyen hogyant.”

2. Szerezd vissza a kontrollt!

Habár az előbb épp arról volt szó, hogy a teljes járványhelyzet alakulására nincs ráhatásod, de az nem azt jelenti, hogy teljesen kontrollvesztett állapotban vagy! Az ember nehezen tudja elviselni a bizonytalanságot. Az viszont sokat tud segíteni pszichésen, ha az ember vissza tudja szerezi a kontrollérzetet, még akkor is, ha ez csak egy illúzió! A karanténhelyzetben hogyan lehetett volna kontrollt gyakorolni? Például, ha elmész egyet autózni. Ha vezetsz, a volán mögött ülve, átélheted, hogy egy egytonnás jármű irányítása teljesen a te kezedben van.  Emellett a saját életedben is érezheted a kontrollt, például, ha létrehozol egy napi rutint, vagy akár fejlődési tervet, és teljesíted a kitűzött terveidet, így átélheted, hogy haladsz a saját utadon. Itt arra figyelj, hogy csak olyan célokat határozz meg, amik felett van befolyásod. Összességében akár fizikailag (pl. a vezetésen keresztül), akár átvitt értelemben (pl. önfejlesztés) is átélheted, hogy van kontrollod, és haladsz valamerre. 

3. Csinálj citromból limonádét!

Átkeretezés segít, hogy más megvilágításból láss egy helyzetet. Nézd meg, hogy mi az, ami a karantén előtti időszakból hiányzott, a karantén alatt viszont bőségesen volt belőle? Például az idő. Korábban fő probléma az időhiány volt, a karantén alatt viszont megspórolhattad az utazási időt, ami napi szinten is elég sok plusz időt jelentett. Te mire fordítottad ezt az időt? Alvásra? Feltöltődésre? Olvasásra? Hobbikra? Ugye, hogy a karanténban volt olyan tényező, amit fel tudtál használni az előnyödre! Az időn kívül volt más is?

4. Akármennyire is nehéz, de próbáld meg beiktatni a sportot!

A bizonytalanság sok esetben szorongással jár együtt, hiszen evolúciós gyökereink miatt, ha bizonytalanságot tapasztalunk, az agyunk veszélyhelyzetnek értékeli. Természetesen nem egészséges, ha sokat vagy szorongáskeltő állapotban, emiatt mindenképp nagy segítséget jelent, ha rendszeresen eljársz sportolni.

5. Alakíts ki napi rutint!

Bizonytalan helyzetekben fontos, hogy amennyire csak tudsz, vigyél az életedbe struktúrát. A karantén alatt a helyszínek (munka, otthon, edzőterem, szórakozóhely) összemosódtak, ezzel együtt a szerepek is. Annak érdekében, hogy ne folyjanak össze a napok, fontos a napi rutin kialakítása. Ha megvan az életedben a rendszer és a napi struktúra a kötelező teendőiddel, az segít téged egyben tartani, így megelőzve a szétcsúszást és a pszichés egészség megbomlását.

A fenti tippek közül van olyan, amit rendszeresen szoktál alkalmazni? Ha kíváncsi vagy egyéb elhárító mechanizmusokra, akkor ebben a cikkemben tudsz tájékozódni: (https://pszichologuskereso.hu/blog/stresszmentesen-elni-aki-ezt-mondja-nem-xxi-szazadban-el-avagy-hogyan-tanuljunk-meg-stresszel#overlay-context=blog).

Forrás:

Selye, J. (1976). Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Folkman, S. (2010). Stress, coping, and hope. Psychooncology.