Mit tanított nekünk a koronavírus? Avagy hogyan fordítsuk előnyünkre a járványhelyzetet? #1_Mik a nem várt események?

A koronavírus váratlanul ért mindenkit, érkezését nem lehetett előre látni, ezáltal lehetőségünk sem volt felkészülni a járványra. Taleb elnevezése szerint egy igazi fekete hattyúval van dolgunk, ami sok emberre nagy hatást gyakorol, mind pszichésen, mind mentálisan, mind emberi kapcsolatokat tekintve. Ugyebár nem szeretnénk újból átélni, hogy fenekestől felfordul az életünk, és azt érezni, hogy visszakerültünk a start mezőre, ahol kezdhetjük elölről felépíteni az életünket? Természetesen nem! Vajon mit lehet tenni efféle nem várt helyzetekben?

Első köreben a legfontosabb a szemléletváltás! Nem segít, ha csak a veszteségeidre fókuszálsz, sőt! A kellemetlen és fájdalmas helyzetekben érdemes megvizsgálni, hogy mit tanultunk általa, majd ezt a felismerést a saját fejlődésünkre fordítani. Ahhoz, hogy ezt teljes mértékben meg tudjuk tenni, nézzük meg, hogy mit nevez a pszichológia nem várt eseménynek.

Ezek a váratlanul jövő, kihívást jelentő események a stresszorok. Ahogy ezekre az eseményekre reagálunk, azok a stresszreakciók. Elég rosszul szoktuk megélni a stresszt, hiszen kellemetlen testi és lelki tünetekkel jár, mint például verejtékezés, izzadás, heves pulzus, szorongás, hasmenés stb. Ezek mind olyan diszkomfortos reakciók, amik miatt a stresszt úgy ítéljük meg, mint valami rosszat, ami megmérgezi az életünket. Ellenben, ha fókuszt váltunk, és nem a tünetek oldaláról nézzük meg a helyzetet, akkor megváltozhat a stresszről kialakult képünk, hiszen a stresszreakció alapvetően a túlélésünket szolgálja. Elsődleges funkciója, hogy felhívja a figyelmünket, és felkészítsen bennünket egy veszélyes helyzetre. Tehát a stresszt előnyünkre fordíthatjuk, mégpedig akkor, ha a veszélyjelző funkcióját tartjuk szem előtt. Ha komolyan vesszük a stresszreakciókat, akkor nyerhetünk egy kis időt, ami esetlegesen elég lehet ahhoz, hogy elkerüljünk, vagy felkészüljünk egy stresszhelyzetre. Például, ha esete hazafelé sétálsz, és hirtelen elkezdesz izzadni, szorongani, hevesebben ver a szíved, akkor tudod, hogy a szervezed stressztüneteket produkál, ami esetleges veszélyre hívja fel a figyelmed. Ha időben tudatosítod ezeket a reakciókat, akkor lesz időd felkészülni egy esetleges veszélyhelyzetre, és például fel tudsz kapni az út széléről egy nagyobb követ önvédelem céljából.

Érzelmileg sokat tud segíteni egy-egy helyzet átkeretezése és a szemléletmódváltás. Sok ember már a stressz szó hallatán is elkezd stresszelni. Ellenben, ha a stresszhez nem negatív fogalmakat társítasz, hanem tudatosítod, hogy ez egy jelzőrendszer, ami lehetőséget ad elkerülni a veszélyes helyzeteket, akkor sok lelki tehertől meg tudsz szabadulni.

Ne feledjük, nem az a káros, ha átéljük a stresszt, hanem ha rendszeresen és hosszú ideig tart ez az állapot! Ha időben észleljük a stresszt, lehetőségünk van megakadályozni, hogy sokáig fennmaradjon ez a helyzet. Így rövid távon még az előnyünkre is tudjuk fordítani testünk jelzéseit és a kellemetlenséget okozó nem várt eseményeket.

Forrás: Selye, J. (1976). Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest. URL: http://www.magtudin.org/SELYE_JANOS_Stressz_distressz_nelkul.pdf (2020.03.03.)