A blogbejegyzés végén azt ígértem, hogy megosztok néhány információt arról, hogy pontosan mit is csinálunk az intézmény falain belül. Következzen akkor néhány példa. Kezdjük először az egyéni tevékenységekkel.
1. Konzultálunk. Ezt a kifejezést már használtam korábban, de talán nem elég egyértelmű, hogy a különböző fogalmak között mi is a pontos különbség, mitől minősül valami konzultációnak, tanácsadásnak, vagy akár segítő beszélgetésnek. Nos, konzultáció alatt azt értjük (ebbe a pedagógusokat és a szülőket tartjuk érintettnek), hogy adott személlyel egy másik ember (egyértelműen a gyerek) helyzetével kapcsolatosan vitatunk meg vitás vagy problémás kérdéseket. Itt lehetünk többen, akár hárman is, de az fontos, hogy a beszélgetés mindig a témában forgó diák segítése, megtámogatása érdekében történik.
2. Tanácsadást végzünk. Ez némileg különbözik az előzőtől, ugyanis itt már az érintett gyermekkel, vagy csoporttal dolgozunk együtt. Ennek is több része lehet, függően attól, hogy mennyire bonyolult, vagy sürgető a feladat és mennyiben tudjuk kiszolgálni az elénk kerülő kliens igényeit. Időnként teszteket veszünk fel, máskor a konfliktuskezelésben támogatjuk a hozzánk forduló diákot, de az sem ritka, hogy az élmények megosztása által biztosítunk számára egy biztonságos közeget, ami segítséget nyújt neki ahhoz, hogy könnyebben boldoguljon az órákon vagy azokon kívül az őt érő megpróbáltatásokkal.
3. Támogatjuk a tanárokat mentálhigiénésen. Ez annyiban tér el az eddigiektől, hogy itt adott esetben nem a konkrét gyermekekhez köthető problematikák, vagy témák kerülnek terítékre, hanem a pedagógus saját pályájával kapcsolatos érzelmi nehézségei, vagy bizonytalanságai képezik az eszmecsere tárgyát. Hogy csak egy példát mondjak, mivel nem mentes a szakma a kiégéstől, bár terapeuták nem lehetünk nullától huszonnégyig, abban mindenesetre segíthetünk, hogy munkájukba újultabb erővel, friss gondolatokkal és elképzelésekkel tudjanak újra belevágni.
A sor még nem ért véget, ugyanis vannak speciális tevékenységeink, úgy, ahogy csoportos formában is dolgozunk akkor, ha erre szükség van. Mindezekkel folytatom a cikksorozat következő részében.
Írta:
Lázár Gergely
pszichológus
Komment írása