A szorongás egy teljesen természetes emberi reakció, bizonyos helyzetekben nagyon fontos funkcióval bír, figyelmeztet bennünket valamilyen veszélyre, vagy olyan dologra, amivel mindenképpen érdemes foglalkoznunk. A szorongás mértéke, hossza és gyakorisága az ami megkülönbözteti az egészséges szintet a patológiástól. Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a fenti reakciók kellő indok nélkül, vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be, illetve ha aránylag enyhe ingerek túlzott idegrendszeri választ, aktivációt, azaz szorongást váltanak ki. Tehát, ha pl. egy buszra felszállni minden indok nélkül hatalmas stresszt jelent vagy különösebb ok nélkül, de szinte egész nap azt érezzük, hogy nem vagyunk a magunk ura… A szorongást tehát nem a helyzetek, hanem az arra adott kiértékelésünk , gondolataink váltják ki.
A szorongásnak kisebb-nagyobb mértékben mindig vannak testi tünetei. Ez személyenként és helyzetenként változó kinek mi vagy mik: arcpirulás, izzadás, torokszárazság, heves szívverés esetleg légszomj, hasmenés, gyomorgörcs, testi feszülés, izomfeszülés, gyakori pisilési inger vagy valós pisilés
-érzelmi tünetei: furcsa megfoghatatlan érzés, volt aki úgy fogalmazta meg, hogy “tudom, hogy hol vagyok és mi történik velem (tehát megvan a realitáskontroll), de mégsem tudom aktívan irányítani“. Tehetetlenség érzés, idegesség, feszültség, lehangoltság, indokolatlan szomorúság, “nincs kedvem semmihez érzés”, ingerlékenység
-viselkedéses tünetek: rossz alvás, feledékenység, folyamatosan ellenőrzése magunknak (bezártuk-e az ajtót) ujjakkal babrálás, dobolás, lábrázás, passzivitás, gyengeség
-gondolkodási tünetek: beszűkült gondolkodás, negatívumokra való fókuszálás, negatív automatikus gondolatok, jövőre vonatkozó borúlátás
Szakemberhez abban az esetben érdemes fordulni, ha a szorongás túlnő rajtunk, azaz nem tudjuk kontrollálni és ellehetetleníti a hétköznapjainkat. Ha a mindennapi tevékenységeinkben akadályozva érezzük magunkat amiatt, mert szorongunk, feltétlen forduljunk segítségért.
Komment írása