Miért szorongok, amikor valójában nincs semmi baj?

Előfordult már veled, hogy látszólag minden rendben volt az életedben, mégis szorongtál? Nem történt semmi különös, nem kellett megoldanod valamilyen komoly problémát, mégis ott volt benned egy nehezen megmagyarázható feszültség vagy rossz előérzet.

Ilyenkor könnyen felmerülhet a kérdés: ha nincs semmi különösebb baj, akkor miért nem tudok megnyugodni?

Pedig a szorongáshoz nem feltétlenül kell valamilyen jól felismerhető probléma. Néha egészen más áll a háttérben, mint amire elsőre gondolnánk.

Miért szoronghatunk látszólag minden ok nélkül?

A szorongás természetes reakció, amely segít felkészülni a lehetséges veszélyekre és nehézségekre. Nemcsak akkor jelentkezhet, amikor valamilyen konkrét fenyegetéssel találkozunk, hanem akkor is, ha egy jövőbeli helyzettől tartunk.

Gondolj csak arra, amikor egy fontos beszélgetés előtt már napokkal korábban elkezdesz aggódni. Maga az esemény még meg sem történt, a szorongás viszont már jelen van.

Máskor nehezebb felismerni, mi váltotta ki a feszültséget. Előfordulhat például, hogy az utóbbi időben sok kisebb stressz ért, amelyek külön-külön nem tűntek jelentősnek, együtt viszont már megterhelőek voltak.

Ha hosszabb ideje nagy a terhelés, az az alvásunkra, a koncentrációnkra és a közérzetünkre is hatással lehet. Amikor pedig eleve fáradtabbak vagyunk, azokkal a helyzetekkel is nehezebben birkózhatunk meg, amelyek máskor nem okoznának különösebb problémát.

Amikor az aggodalmaskodás tartja fenn a szorongást

Szorongás közben gyakran azon jár az eszünk, mi minden történhet rosszul. Újra és újra végiggondoljuk a lehetséges forgatókönyveket, és megpróbálunk előre felkészülni a problémákra.

Mi lesz, ha valamit elrontok? Ha rosszul döntök? Ha történik valami a családommal? Ha elveszítem a munkámat?

Az aggodalmaskodást sokszor azért nehéz abbahagyni, mert úgy érezhetjük, hogy ezzel legalább teszünk valamit a problémák megelőzéséért. Csakhogy attól, hogy egy helyzetet újra és újra végiggondolunk, még nem feltétlenül jutunk közelebb a megoldáshoz.

Különösen nehéz lehet ez akkor, ha rosszul viseljük a bizonytalanságot, és szeretnénk előre tudni, hogy minden rendben lesz-e. A legtöbb élethelyzetben azonban nem lehet minden kockázatot kizárni, így az aggodalmaskodás könnyen állandósulhat.

Mit tehetsz, ha gyakran szorongsz?

Elsőként érdemes megfigyelni, mikor jelentkezik a szorongásod, és milyen gondolatok vagy helyzetek kapcsolódnak hozzá. Nem szükséges azonnal megtalálnod a pontos okát, de néhány kérdés segíthet jobban megérteni a saját működésedet:

• Mikor szokott legerősebben jelentkezni a szorongás?
• Milyen gondolatok járnak ilyenkor a fejedben?
• Mi az, amitől a leginkább tartasz?
• Mit teszel általában azért, hogy megnyugodj?
• Ezek a módszerek hosszabb távon is segítenek, vagy csak átmenetileg csökkentik a feszültséget?

A légzőgyakorlatok és a relaxáció segíthetnek az aktuális feszültség enyhítésében. Emellett érdemes foglalkozni az aggodalmaskodással és azokkal a gondolkodási, illetve viselkedési szokásokkal is, amelyek esetleg fenntartják a szorongást.

Ha a szorongás rendszeresen visszatér, nehezen tudod kezelni, vagy már a mindennapi életedre is hatással van, érdemes pszichológus segítségét kérni. Újonnan jelentkező vagy szokatlan testi tünetek esetén orvosi kivizsgálásra is szükség lehet.

Fontos tudni, hogy nem mindig kell pontosan ismernünk a szorongás kiváltó okát ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajta. Sokszor már az is segíthet, ha felismerjük, hogyan reagálunk a bizonytalanságra, milyen gondolatok erősítik fel az aggodalmainkat, és mit tehetnénk másként ezekben a helyzetekben.