Miért olyan nehéz korán kelni?

A „pacsirták” nem értik a „baglyok” sirámait, akik folyamatosan arról panaszkodnak, hogy „hajnali” 8-kor fel kell kelniük ahhoz, hogy időre beérjenek dolgozni; hiszen előbbiek már 6-kor fent vannak. Sokak számára a korán kelés valóságos tortúra; de valójában miért olyan nehéz felkelnünk reggel?

Kialvatlanság

A reggeli álomkór egyik kézenfekvő oka, hogy nem alszunk eleget, így álmosan ébredünk, és szinte arra sincs energiánk, hogy üzemen kívül helyezzük az ébresztőórát. Vagy ha meg is van a napi 8 óra, nem a megfelelő időpontot választjuk: az éjfél előtti alvás sokkal hasznosabb. Az is előfordulhat, hogy hiába fekszünk le időben, a napi stressz vagy a túl későn elfogyasztott nehéz ételek miatt csak forgolódunk egész éjjel.

A motiváció hiánya

A másik gyakori ok, hogy nincs kedvünk ahhoz, ami felkelés után ránk vár. A munkánk nem okoz örömet, így érthető, ha nem motivál semmi arra, hogy reggel kimásszunk az ágyból. Ha nemcsak untat a munkánk, hanem súlyosabb a helyzet, például rettegünk a felettesünk kritikus megjegyzéseitől vagy a ránk váró prezentációtól, még kisebb az esély arra, hogy fel tudunk kelni, hiszen a visszaalvás egyfajta menedékként szolgál.

Mit tehetünk a reggeli álomkór ellen?

Ahelyett, hogy amint felnyitjuk a szemünket, máris utat adnánk a panaszáradatnak, hogy mennyire nincs kedvünk ehhez a naphoz, próbáljuk meg pozitívan szemlélni a dolgokat. Örüljünk az apróságoknak: a napfelkeltének, a kávé illatának, a portás kedves szavainak, a kollégákkal való beszélgetésnek. Ennek köszönhetően pedig nemcsak kellemesebb lesz a felkelés, de a napunk többi része is jobban alakul, hiszen a pozitív gondolatok újabb pozitív gondolatokat és eseményeket szülnek.