Miért ismételjük ugyanazokat a hibákat? – A tudattalan minták hatalma

Veled is előfordult már, hogy újra és újra ugyanabba a helyzetbe kerültél, legyen szó párkapcsolatról, munkahelyi konfliktusról vagy önsorsrontó döntésekről? Talán megfogadtad, hogy „legközelebb másképp lesz”, mégis valahogy ugyanaz a történet ismétlődött meg. Miért van ez így? Miért esünk ugyanazokba a csapdákba, akkor is, ha tudjuk, hogy nem vezetnek jóra? A válasz a tudattalanban rejlő mintákban keresendő.

A tudattalan működése: autopilóta üzemmódban élünk

Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja már a 20. század elején felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi viselkedés jelentős része tudattalan folyamatok által irányított. Az agyunk (a hatékonyság jegyében) szereti „automatizálni” a viselkedésünket. Ezt nevezzük sémáknak vagy viselkedési mintáknak: ezek olyan mélyen berögzült mechanizmusok, amelyek már gyermekkorban kialakulnak és felnőttkorban is meghatározzák, hogyan látjuk a világot, másokat, valamint önmagunkat.

Gyermekkori élmények lenyomata

Sok tudattalan minta a korai kötődési élményeinkből fakad. Ha például gyermekként azt éltük meg, hogy a szeretet feltételekhez kötött, felnőttként is hajlamosak lehetünk olyan kapcsolatokat választani, ahol bizonyítani kell a szerethetőségünket. Így újra és újra olyan partnerekhez vonzódhatunk, akik elutasítanak és észrevétlenül ismételjük a múlt fájdalmas élményeit.

Az ismétléskényszer csapdája

Freud „ismétléskényszernek” nevezte azt a jelenséget, amikor az egyén tudattalanul újrajátssza korábbi traumáit, abban a (szintén tudattalan) reményben, hogy most másként alakul majd a történet. Ez az oka annak, hogy valaki újra és újra bántalmazó kapcsolatban találja magát, vagy folyton olyan munkahelyet választ, ahol nem becsülik meg. Az ismerős minta biztonságérzetet ad, még akkor is, ha fájdalmas.

Hogyan lépjünk ki a körforgásból?

1) tudatosítás: az első lépés mindig a felismerés. Ha rájövünk, hogy bizonyos helyzetek ismétlődnek az életünkben, érdemes elgondolkodni, mi állhat a háttérben. Milyen érzések, hiedelmek vezetnek ezekhez a döntésekhez? 2) önismeret fejlesztése: terápiás munka, naplóírás, meditáció vagy akár mély beszélgetések segíthetnek abban, hogy rálássunk saját mintáinkra és azok gyökerére. 3) új viselkedési módok gyakorlása: a régieket nem elég felismerni, helyettük újakat kell tanulni. Ez időt és energiát igényel, de a változás csak így lehetséges. 4) türelem önmagunkkal: a mélyen gyökerező minták nem egyik napról a másikra alakulnak ki, így megváltoztatni sem lehet őket egyik pillanatról a másikra. Az út sokszor visszaesésekkel teli, de minden tudatos lépés előre visz.

Ha újra és újra ugyanazokat a hibákat követjük el, akkor az nem gyengeség vagy butaság jele, hanem annak bizonyítéka, milyen erős hatással vannak ránk a tudattalan mintáink. A jó hír az, hogy ezeket a mintákat (bármilyen mélyek is) lehet alakítani. A tudatosság, az önismeret és a változás iránti elköteleződés kulcsot adhat a kezünkbe, hogy végre valóban másként történjenek a dolgok.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD; pszichológus