Mérgező kedvesség - hogyan lehetsz valóban támogató a szavaiddal?

Mérgező kedvesség - hogyan lehetsz valóban támogató a szavaiddal?

Valószínűleg hallottad vagy alkalmaztad már az alábbi mondatokat olyan pillanatban, amikor egy nehéz és szomorú helyzetet éltél át:

• „Próbálj meg pozitív maradni!”
•  „Nézd a jó oldalát!”
•  „Csak engedd el!”
• „Ne gondolj rá, akkor jobb lesz!”
• „Próbálj meg megnyugodni!”
• „Légy hálás azért, amid van!”
• „Mosolyogj többet, az visszahat a hangulatodra!”
• „Végül minden megoldódik.”
• „Minden okkal történik.”
• „Rosszabb is lehetne.”
• „Ez van.”

A fenti mondatoknak megvan a létjogosultsága bizonyos helyzetekben – de mindig, mindenhol nem lehet és nem szabad alkalmazni őket. A túlzott mértékű pozitivitás ugyanis nem jelent valódi segítségnyújtást. Ebben a cikkben bemutatom, miért ne alkalmazd minden esetben, és helyette hogyan tudod kifejezni a valódi támogatásodat – akár másokkal, akár magaddal szemben.

Mitől lesz toxikus az optimista magatartás?

A pozitív gondolkodás, mint azt több kutatás is megállapította, jó hatással van a mentális egészségre. Segít megerősíteni az immunrendszert és ellenállóbbá tesz a különböző stressz élményekkel szemben. Azonban a különösen nehéz, tragikus vagy katasztrófa sújtotta szituációkból az emberek szeretnének kimenekülni, vagy éppen letagadni azokat, és ekkor belebújnak a pozitívizmus köntösébe: „Nincsen semmi baj, minden rendben lesz!” Ezzel a hamis önmegnyugtatással könnyen átcsúszhatnak abba, hogy a szomorú érzéseiket és a fájdalmas gondolataikat figyelmen kívül hagyják és lekicsinylik azokat.

Olyan ez, mint amikor gyermekkorodban egy szomorú és sírós pillanatodban azt a reakciót kaptad egy felnőttől, hogy „ne sírj, ilyesmin nem szabad, ennyit nem ér!” – majd mindenféle más megnyugtatást mellőzve, magadra hagyott. Maradt utána egy sajgó űr, amiben azt érezhetted: nem kaptál semmilyen valóban megnyugtató támogatást, csak egy tiltást, ahol nem volt elfogadható a fájdalmad.

Ha azt vetted észre, hogy valaki még a legnehezebb szituációknak is csak és kizárólag a jó, virágos-napos oldalát hajlandó nézni, miközben a negatívumokat nemhogy figyelmen kívül hagyja, de elbagatellizálja vagy érvényteleníti azokat, akkor tudd: toxikus pozitivitással állsz szemben.

Veszélyek

A toxikus pozitivitás nem enged teret annak, hogy megéld a nehéz és fájó érzéseidet. Igen, ezek kellemetlenek – de emberként így leszünk teljesek. Nem minden esetben a mi választásunk, hogy boldogok legyünk – ám nem is kell elfojtanunk sem az örömünket, sem a szomorúságunkat.

Ha teret engedsz a negatívnak tartott érzelmeidnek, és ítélkezések nélkül dolgozol velük, akkor hosszabb távon egy sokkal kiegyensúlyozottabb lelkiállapotba kerülhetsz, hiszen őszintén és önazonosan élsz. Amennyiben mégsem fogadod el a kemény érzéseidet, és mindig figyelmezteted magadat, hogy érezz másként, azzal saját létezésednek egy szeletét lököd el magadtól. Hamar azon kaphatod magad, hogy frusztrált vagy, vagy bűntudatod van egy-egy érzéssel kapcsolatban, de az okát már nem biztos, hogy vissza tudod ide vezetni.  

A toxikus pozitivitás következtében azt érezheted, hogy tiltott számodra a negatív megéléseidről beszélni; bűntudatod van, hiszen annyi más embernek „rosszabb, mint neked”; ezért inkább leplezed és elfeded a valódi érzelmeidet és gondolataidat.

Ez a negatív spirál a mentális állapotod romlásához vezet, és az önértékelési problémák mellett olyan zavarokat okozhat, mint a szorongás, a depresszió vagy a pánikroham.

Hogyan lehetsz valóban támogató?

Nem kell elrejtened az érzelmeidet, vagy elfedned csillámokkal és napsütéssel. Teljesen természetes az, hogy néha beborul az ég – de a szivárvány is csak az eső után látható. Éld meg, detektáld az érzelmedet, és figyeld meg, mire lenne szükséged, vagy kérdezd meg, mire vágyik az, akinek a fájdalmát éppen kíséred. Mutatok pár olyan mondatot, amit alkalmazhatsz ezekben a helyzetekben:

• Itt vagyok veled, figyelek rád.
• Mit tehetek érted? Mire lenne most szükséged?
• Ez egy nagyon nehéz helyzet. Veled vagyok és tudd, hogy számíthatsz rám.
• Sok mindenen mentél keresztül, ami miatt most így vagy.
• Képes leszel ebből felállni, amint megpihentél.
• Sajnálom, hogy ezen kell keresztülmenned.
• Megértem, hogy most nem érzed jól magadat.
• Rendben van, hogy fáj/sírsz/nem vagy a helyeden.
• Érthető, hogy most nem érzed jól magad – és ez természetes.
• Miben tudok segíteni neked?

A legfontosabb: hangolódj rá arra, ami éppen akkor, ott történik benned vagy a másikban. Légy megértő, elfogadó – hagyd, hogy benne legyetek a pillanatban. Ez lehet, csenddel fog társulni, ami teljesen természetes.

Ha úgy gondolod, hogy szívesen fejlődnél, mert nehezedre esik teret engedni a csalódottságodnak, dühödnek vagy szomorúságodnak, érdemes egy pszichológus segítségét kérned.