Menni vagy nem menni? – Mi történik a pszichológusnál valójában?

Gondolkodsz, hogy elmenj pszichológushoz, de félsz, hogy vajon mi fog ott történni? Még mindig a „pszichológushoz járni ciki” és a „pszichológushoz csak a bolondok járnak” sztereotípiák élnek benned ezzel kapcsolatban? Engedd meg, hogy lerántsam a bársonyleplet, és egy kis betekintést engedjek abba, hogyan is történik nálam egy tanácsadási ülés, hogyan kezdődik el a közös munka.

Az első alkalom a formaiságokról, a keretek tisztázásáról, az ismerkedésről szól. Sokan meglepődnek, de általában magázódunk a kliensekkel, ami a kellő távolságtartáshoz, objektivitáshoz segít minket, pszichológusokat hozzá. (A jelen blog bejegyzést azért a könnyebb érthetőség érdekében tegeződő stílusban írom.:)) 

A formaiságok alatt azt értjük, hogy kézhez kapod a kliensszerződést, amely az alapvető szabályokat tartalmazza, s azt közösen aláírjuk. Ezt követően mindezt szóban is átbeszéljük: a titoktartást és annak hatályát, az ülések menetét, idői keretét, a folyamat lezárásának módját, s minden egyéb fontos technikai tudnivalót. 

Amikor e formaiságok végére érünk, általában már az izgulósabbak is kicsit megnyugodnak. Ekkor át is adom a szót, s lesz lehetőséged arra, hogy egy kicsit bemutasd magad, és elmondj mindent, amit fontosnak tartasz a jelenlegi élethelyzeteddel kapcsolatban. Majd áttérünk arra, hogy pontosan mi az a probléma, amivel megkerestél, amin szeretnél dolgozni, és azt minél részletesebben igyekszünk átjárni. Fontos, hogy nem szükséges előre készülni, aktívan szoktam kérdezgetni annak érdekében, hogy tisztán lássam, milyen nehézséggel állunk szemben. 

Az ülés végén mindenképp sort kerítünk még arra is, hogy átbeszéljük a célokat, hogy pontosan mit szeretnél elérni, és hogyan távoznál majd elégedetten a tanácsadási folyamat végén. Ekkor már sokszor ki szokott derülni, hogy ennek a célnak az elérésében fogok-e tudni segíteni, vagy nem. Természetesen mindenkinek vannak kompetenciahatárai, tehát amennyiben olyan problémával szembesülök, amelyhez én nem értek igazán, úgy igyekszem segíteni abban, hogy egy nálam kompetensebb kollégához továbbirányítsalak. Ha a probléma a kompetenciámba beleesik, úgy megbeszéljük a következő időpontot. 

A következő 2-3 alkalom általában azzal szokott telni, hogy átbeszéljük részletesebben is az élettörténetet, gyermekkortól kezdődően a mai napig bezárólag, különböző témaköröket érintve. Ez még mindig csak az ismerkedés része. Ezek alatt az ülések alatt még jobban tud körvonalazódni, hogy tudunk-e együttdolgozni, megvan-e a kellő szimpátia. Mindkettőnknek, Neked is, de nekem is, jogunk van ahhoz, hogy jelezzük, ha úgy érezzük, nincs meg a kellő összhang ahhoz, hogy kialakítsuk ezt a bizalmi kapcsolatot. 

E néhány ülés eltelte után közösen megbeszéljük, hogy akkor pontosan milyen cél irányba kezdjük el haladni, s innentől már a fókuszált munka következik. Ezek a lépések persze nincsenek kőbe vésve, ha krízissel vagy nagyon aktuális problémával találkozunk, akkor van, hogy rögtön elkezdünk vele dolgozni, aztán majd később megyünk bele a múltbeli eseményekbe. 

A találkozók rendszerességét általában hetente szoktuk ajánlani, így lehet igazán intenzív a folyamat, ami gyorsabb változást eredményezhet. Vannak néhányan, akik bizonyos okokból kifolyólag kéthetente szeretnének járni, még ez is belefér, de ebben az esetben kissé lassabb a folyamat, nehezebb lehet az egymásra hangolódás, ezáltal előfordulhat, hogy a változás is lassabban következik be. 

A folyamat lezárása általában két módon történik: vagy már mindketten úgy látjuk, hogy sikeresen elértük a célt, amit kitűztünk, és már boldogulsz egyedül is, vagy Te is bármikor dönthetsz úgy, hogy már valamilyen okból kifolyólag nem szeretnél tovább járni. Ebben az esetben szoktam javasolni, hogy azért egy utolsó, lezáró ülést tartsunk meg, amelyben összefoglaljuk, hogy mi történt a közös munka során. 

Ez az összefoglaló talán ad egy kis megnyugtatást és ösztönzést arra, hogy belevágj a tanácsadási folyamatba, bejelentkezz, és elkezdjük a közös munkát annak érdekében, hogy el tudd érni azt a célt, amit kitűztél magadnak. Fordulj hozzám bizalommal!