A médiahasználat testi, lelki és társas hatásai 2. rész

A cikk első része: https://pszichologuskereso.hu/blog/mediahasznalat-testi-lelki-es-tarsas-hatasai-1-resz

Az unalom érzéséből származó feszültség konstruktív következménye az új gondolatok megszületése, valamilyen tevékenység meg- vagy kitalálása. Onnantól kezdve, hogy az unalom első csírájának megjelenése pillanatában bekapcsolható a TV, számítógép, vagy nyomkodható a tablet és a telefon, így kibontakozni már végképp nincsen lehetősége. A felnőttek kreatív időtöltésére ez természetesen ugyanúgy igaz, csak ugyanaz a helyzet, mint a késleltetési képességgel; nem mindegy, hogy elsődlegesen tűnik el, vagyis meg sem jelenik egy képesség, vagy pedig egy meglévő készség, tulajdonság válik passzívvá, illetve fejlődik vissza.

Az identitás alakulása

Az emberről a pszichológia alapvetően társas lényként gondolkodik: a saját magunkról alkotott kép nagymértékben abból épül fel, amit a számunkra fontos személyek tükröznek vissza belőlünk. Ezek a fontos személyek kezdetben a szülők, később egyre nagyobb jelentőséget kapnak a kortársak, pedagógusok, és más jelentőséggel bíró személyek, de bizonyos esetekben akár idegenektől is származhatnak meghatározó visszajelzések. Ami nagyon fontos, hogy ahhoz, hogy valódi képet tudjon kialakítani a saját énjéről, ahhoz valóságos, tartalmas, közeli kapcsolatokra és teljes életnagyságban átélt élményekre van szükség, melyek során önmagunkról tapasztalatokat szerezhetünk. Ezt a folyamatot is könnyen tévútra viheti a túlzott médiahasználat; egyrészt a kapcsolatok mennyiségének és minőségének, valamint az offline tapasztalatok csökkenésének nyomán. Másrészt ebben kiemelt jelentősége van a közösségi médiának: a kapcsolatok online kialakítása és fenntartása nem ad lehetőséget kölcsönös, tartalmas, valós idejű kommunikációra. A nonverbális kommunikáció teljesen hiányzik, nem látszik az arckifejezésünk, testtartásunk, gesztusaink, nem hallják a hangszínünket és így tovább... ugyanígy nem látjuk a másik önkéntelen reakcióit sem. Mindemellett a posztolásokkal, illetve mások – mesterségesen megválogatott, vagy akár beállított – képei alapján alkotunk képet a társakról és saját magunkról is. Ezek a folyamatok – most csak nagyon felszínesen érintve őket – hamis identitás kialakulásához vezethetnek. A közösségi média által kapott ingerek hatása mellett az is jelentős, hogy a folyamatos online lét az önmagunkról való gondolkodás idejét is jelentősen csökkenti, melynek kiemelt jelentősége van serdülőkorban.

Szociális készségek

Az énünk megismerése, énképünk kialakulása mellett a társakkal való interakciók természetesen azért is fontosak, hogy elsajátítsuk a kapcsolatok kialakításának, és a társas helyzetek kezelésének készségeit. Folyamatos gyakorlás és tapasztalatszerzés eredménye, hogy megtanuljuk, bizonyos helyzetekben hogyan érdemes (mások és a magunk számára is megfelelő) viselkedni, beszélni. Ezeknek döntő jelentősége van az élettel való elégedettség szempontjából, hiszen az életünk legfontosabb színtereinek nagy része alapvetően társas jellegű (család, barátság, párkapcsolat, tanulás, munka, sokszor a sport, vallás, hobbi is). Természetesen tanulni megfigyeléses úton is lehet, de ez nem tudja helyettesíteni a valós térben és időben megélt élményeket, érzéseket, visszajelzéseket.

Problémamegoldó képesség

A rengeteg okos funkció azzal párhuzamosan, hogy leegyszerűsít számos folyamatot, bizonyos készségeink használatát egyszerűen szükségtelenné teszi. Gondolhatunk itt térkép használatra szemben a navigációs alkalmazások használatával, vagy levél írásra és postán való feladásra, szemben az e-mail írással, vagy chat-eléssel. Ezáltal bizonyos agyi területek nem fejlődnek olyan intenzíven, mint amikor használtuk őket, másrészt amikor alkalomadtán internet/telefon/gps és mindenféle okos eszköz nélkül maradunk, teljesen el tudunk veszni.

A média és az okos eszközök által nyújtott lehetőségek természetesen számos pozitívumot is hordoznak magukban. Használatuk szabályozása azonban nehéz feladat, és hatalmas felelősséget ad a szülők, a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és más felnőttek kezébe. Arról, hogy mit tehetünk, milyen lehetőségeink vannak a média előnyeinek kiaknázására és hátrányainak kiküszöbölésére, erről egy következő bejegyzésben fogok írni.