A médiahasználat testi, lelki és társas hatásai 1. rész

A pszichológusok már a mostani felnőttek és gyermekek esetében is tapasztalják ennek negatív hatásait, és a jelenleg születésüktől korlát nélküli médiahatásnak kitett gyermekek felnőve újabb generációt fognak nevelni – tehát fontos foglalkoznunk a témával, még ha nem is kellemes ezzel szembenézni.

Szerencsére egyre többen veszik észre, hogy a médiaeszközök túlzott használata a családi és más szociális kapcsolatokra negatív hatást gyakorol, ugyanis valódi interakciók helyett mindenki a saját eszközén folytat valamilyen virtuális tevékenységet (legyen az televízió, számítógépes játék vagy közösségi oldal használat). Azonban ennél jóval összetettebb, és messze ható következményei vannak ennek a jelenségnek már egészen kisgyermek kortól kezdve. A következőkben ezekből fogok kiemelni területeket, a teljesség igénye nélkül.

Idegrendszer túlingerlése: figyelemzavar, alvászavarok

A képernyőhasználat a természetes körülményekhez viszonyítva hatványozottan több (képi, hangi és érzelmi) ingerrel árasztja el a testünket, agyunkat. Ezt az információtömeget próbálja feldolgozni az idegrendszerünk, és az eredmény egy folyamatosan túlpörgetett motorhoz hasonlít, így nehéz nyugalmi állapotot elérni. Hosszabb távon pedig valamilyen szinten hozzá is szokik a szervezet ehhez a túlpörgetett állapothoz, és ezáltal a kevesebb (vagyis a normál, természetes mennyiségű, minőségű) inger már nem lesz eléggé érdekes, figyelemfelkeltő. A felnőttek is ingerkeresőbbekké válnak, csökken a monotóniatűrésük, nő a feszültségszintjük a folyamatos ingerlés és a nem megfelelően pihentető alvás miatt. A sok időt képernyő előtt töltött gyermekek pedig "zsizsegnek”, nyugtalanok a befogadhatatlan mértékű ingertől, és egyre kevésbé tudja lekötni őket például egy mesét olvasó felnőtt, vagy egy egyszerűbb, hangadástól és fényeffektektől mentes játék. Mindezek mellett pedig itt említhetjük a képernyő előtt töltött idő miatti szemproblémákat, a túlzott számítógép/tablet/mobil használat miatti ízületi gyulladásokat, és másodlagosan a mozgásszegény életmódot, ami számos további problémát idéz elő.

Fantázia működése

A gyermekek lelki jóllétének egyik elsődleges összetevője a fantáziájuk: ezen keresztül dolgozzák fel az őket ért eseményeket, fejezik ki érzéseiket, gondolataikat, a játékuk és egymáshoz kapcsolódásuk alapvető eszköze. Mindezek által ez az elsődleges öngyógyító eszközük, a kisebb sérelmektől az egészen komoly traumák feldolgozásáig. A folyamatos külső képek érkezése azonban blokkolja a belső képek alkotását, előhívását – tulajdonképpen az agyuk egy aktív, kreatív folyamatból egy passzív, sematikus működésbe lép át. A nehézség pedig hatványozódik azáltal, hogy a médián (legyen az TV műsor, youtube video vagy számítógépes játék) keresztül kapott életkoruknak nem megfelelő tartalmú és mennyiségű információk miatt még több lenne a feldolgozni valójuk, de ezzel arányosan a feldolgozásra való képességük éppen hogy csökken.

Felnőtteknél is megjelenik ez a probléma, de náluk talán legkifejezettebb a szexualitásban: a nagy mennyiségű és túlzó, valamint mesterséges szexuális tartalom túl könnyű és állandó elérhetősége gátolja a természetes, saját szexuális fantáziák megfelelő működését, valamint a másik és magunk érzékelésére, megjelenésére való odaadó figyelést.

Azonnaliság - késleltetési képesség

Egy másik nagyon fontos változás a hagyományos életformához képest, hogy jelenleg nagyon sok információ, funkció azonnal és egymással párhuzamosan is elérhetővé vált – sokkal kevesebb dologra kell várni, és ezáltal a várakozásra való képességünk, türelmünk, önkontrollunk is csökken. Míg korábban esetleg el kellett mennünk a könyvtárba, vagy felkeresnünk/felhívnunk valakit, aki jártas egy adott témában, hogy bizonyos információkat megszerezzünk, most elég beütnünk a keresőbe a kulcsszavakat (az már más kérdés, hogy ezen a módon milyen információhoz jutunk). Vagy például, ha egy gyermek mesét szeretett volna, akkor meg kellett várnia, hogy egy adott meseműsor elinduljon – vagy ha még korábbra megyünk vissza, akkor megvárnia, hogy egy felnőtt meséljen neki, vagy egymásnak meséltek a gyerekek -, most pedig bármikor bekapcsolják neki a tévét/elindítanak egy internetes felvételt, vagy más extrémebb esetben már a kis óvodások is maguk kezelik az okos eszközöket. Tehát ez a folyamat gyerekeket és felnőtteket egyaránt érint, de gyermekek esetén még jelentősebb ennek a hatása, hiszen ők még a késleltetési képesség kezdeti kifejlődésének periódusában vannak, és ezeket a körülményeket fogják természetesnek tekinteni.

A bejegyzés következő részében szó lesz még a média egyéb készségekre, lelki folyamatokra gyakorolt hatásáról, mint például a kreativitás vagy az identitás alakulása:
https://pszichologuskereso.hu/blog/mediahasznalat-testi-lelki-es-tarsas-hatasai-2-resz