A lemaradottság érzése

A lemaradottság érzése egy olyan elkeserítő állapot, amelyet sokan ismerünk. Az egyes generációkat más-más mértékben érinti, illetve zavarja, de valamennyire mindenhol megfigyelhető.

Természetesen az internet terjedésével ez is sokkal elterjedtebb lett.

A leggyakoribb okok, amik elvezetnek a lemaradottság érzéséhez a következők:

1.     Társadalmi összehasonlítás: A modern társadalomban folyamatosan összehasonlítjuk magunkat     másokkal. A közösségi média és a reklámok által sugallt tökéletes életképek gyakran okoznak lemaradottság érzését. Úgy érezzük, hogy nem érünk fel másokhoz.

       

2.     Elvárások és teljesítménykényszer: A munkahelyen, az iskolában vagy a családban érzett nyomás miatt gyakran úgy érezzük, hogy nem vagyunk elég jók. A magas elvárások és a teljesítménykényszer súlyosbítja ezt az érzést.

       

3.     Életfordulók és változások: Az életünk során számos változás és forduló vár ránk. Ha nem tartunk lépést ezekkel, úgy érezhetjük, hogy lemaradtunk mások mögött.

       

4.     Önértékelés és önazonosság: A lemaradottság érzése gyakran összefügg az önértékeléssel és az önazonossággal. Ha nem vagyunk elégedettek magunkkal, könnyebben érezzük magunkat lemaradva.

       

5.     Környezet és lehetőségek: A környezetünk és a rendelkezésre álló lehetőségek befolyásolják, hogy mennyire érezzük magunkat lemaradva. Ha kevesebb lehetőségünk van, könnyebben érezzük ezt az érzést.

A lemaradottság érzésének van egy ki nem mondott alaptétele, mégpedig az, hogy az életnek van egy rendje, ahogyan azt élni kell vagy élni érdemes.

Bár a lemaradottság érzése egy nagyon is valós szenvedést okozó élmény, mégis fontos, hogy megértsük, mindenki a saját útját járja. Nem mindenkinek ugyanazok a lehetőségei, és nem mindenki ugyanolyan tempóban halad előre. De a legfontosabb, hogy nem létezik egy dicsőséges út, amit ha végigjárunk, akkor majd halálunk után aranyérmet és hátba veregetést kapunk. Fontos, hogy elfogadjuk saját utunkat, és ne hasonlítsuk magunkat másokhoz.

Az önismeret, a pozitív gondolkodás és a támogató közösség segíthetnek legyőzni a lemaradottság érzését. Azonban ami ennél is többet segít, ha elfogadjuk, bármilyen utat járunk is, az a sajátunk, és akár élvezhetjük is azt. Minden életnek megvan a maga öröme és bánata, bármerre indulunk is.