A lélektani krízis

Gyerekkorában szinte minden gyerek leesik a gyümölcsfáról, de nem mindegyik fog sírva fakadni és nem mindegyik fogja, verejtékben úszva, átélni álmában a negatív eseményt. Az emberek krízishelyzetekre adott reakcióik  igen különbözőek.

Krízis az, amit annak él meg az ember, tehát függ a személy beállítódásától, megküzdési mechanizmusaitól. Az énvédő mechanizmusok egyénfüggőek. Vannak személyek, akik egy pénztárca ellopására is hetekig magas fokú szorongással válaszolnak és vannak személyek akik csak nagyon súlyos sorsfordító veszteségekre reagálnak. A krízis görögül fordulatot jelent. Az élet jellemzője, hogy a fordulatok kikerülhetetlenek. A leghiggadtabb személyiségek is megtapasztalhatják életük folyamán, milyen a már megszokott biztonságérzet, a stabilnak vélt állapot elvesztése. Regények, színdarabok, műalkotások próbálták megfejteni az embert próbáló konfliktusok mibenlétét, megoldhatóságát vagy megoldhatatlanságát.

Úgy ahogy annak idején krízist élt át Hamlet, Antigoné, Rómeó és Júlia, a mai ember is a mindennapi élete során gyakran kerül különböző krízishelyzetekbe. A feldolgozatlan, elhúzódó krízishelyzetek súlyos testi-lelki megterhelést jelentenek.

A krízis a pszichológia tudományának központi témája, kutatási területe és gyakorlati problémája. A szenvedéstől való megszabadulás az emberiség örökzöld nagy kérdése, amire minden kor és kultúra kereste a választ.

A különféle krízishelyzetek elszenvedői magas fokú szorongást, stresszt élnek át. Az átélt szorongás, stressz azonban nemcsak a pszichikumra, hanem az egész szervezetre, az immunrendszerre is negatívan hat.

Napjainkban megfigyelhető, hogy átformálódik az orvoslás elmélete és gyakorlata, s ez annak a felismerésnek köszönhető, miszerint az életminőségünk milyensége az életmódunktól és a magatartásunktól függ. Az orvostudomány paradigmaváltás előtt áll, amely mindenekelőtt szemléletében tükrözi a magatartáshoz, mint biopszichoszociális jelenséghez való újfajta viszonyulást (Kopp, M., 2011). Egyre elterjedtebb a pszichoszomatikus orvoslás, mely szerint a test betegségeinek oka a lélek harmóniájának megbomlása, az elszenvedett és feldolgozatlan krízishelyzetek, pszichotraumák, az elfojtott konfliktusok állnak.

A klinikusok sokáig úgy gondolták, hogy a betegségek csak egy bizonyos köre tartozik a pszichoszomatikus zavarok közé. Az újabb kutatások azonban bebizonyították, hogy a szervi betegségek igen széles körét okozhatják pszichoszociális és fizikai tényezők kölcsönhatásai.

A hosszan tartó, feldolgozatlan krízisek, a tartós stressz a pszichoszomatikus betegségek előszobája. A stresszkezelés elengedhetetlen az egészség  megtartásában, javításában.