Krízis: a psziché válsága
Mit nevezünk krízisnek?
A pszichológia krízisnek nevezi az olyan, véletlenszerűen bekövetkező, vagy bizonyos
életszakaszokkal szinte törvényszerűen együttjáró történéseket, amikor korábbi megküzdési stratégiáink nem működnek. A krízis kirántja a talpunk alól a szilárd talajt, korábbi életünk felfordul. Hajduska Mariann, a magyarországi krízislélektan egyik úttörője a krízisről azt írja: “A krízis mindenképpen fordulópont, amolyan időszámításunk előttire és utánira tagolja a személyes történelmet “.
A véletlenszerű, úgy nevezett akcidentális krízisek közé tartoznak az olyan események, amelyek váratlanul következnek be, mint például egy munkahely elvesztése, természeti katasztrófa átélése, baleset, vagy szeretett személy elvesztése.
Sokszor egy-egy új életszakaszba lépés még akkor is, ha az örömteli és várt, lehet megterhelő, stresszes. Ilyenkor még nincsenek világos tájékozódási pontjaink és rutinjaink az új élethelyzetben.
Ezek az életesemények az úgynevezett fejlődési krízisek, amelyek gyakori velejárói életszakasz váltásnak. Ilyen lehet például egy házasságkötés, vagy egy kisgyerek esetében egy testvér érkezése
a családba.
A krízis, mint esély és veszély egyszerre
Bármilyen krízisben vagyunk épp, a kihívást jelentő új helyzetekben egyszerre lehet jelen a veszteség és valamilyen új egyensúly kialakulásának a lehetősége. Azonban ez egy nagyon szenzitív időszak: ilyenkor pár hétre felborulhat a bioritmusunk, lehet, hogy nem tudunk jól aludni, étvágytalanokká válunk vagy éppen túlesszük magunkat a megnövekedett érzelmi terhelés ellensúlyozásaként. Ezek gyakori, egyben átmeneti velejárói lehetnek a krízisnek. Viszont ilyenkor a csökkenő öngondoskodás, érzelmeink fölötti irányítás csökkenése veszélyeket is tartogathat, ha a krízis elmélyül.
Gyakori krízishelyzetek a pszichológusnál
Szakítás, válás, szeretteink elvesztése, gyász, munkahelyváltás, krónikus betegség diagnosztizálása példai a leggyakoribb krízishelyzeteknek, amivel kapcsolatban segítségért fordulnak egy krízisintervencióban jártas pszichológushoz.
De ne feledjük: krízis lehet bármilyen élethelyzet, amellyel kapcsolatban azt érezzük, meghaladja a megküzdési kapacitásunkat. A közeli múltban a 2020-as világjárvány egyik következményeként emberek tömegei szembesültek valamilyen lélektani krízissel (amelyet a párhuzamosan zajló gazdasági és egészségügyi krízisek mélyítettek) és fordultak segítséghez mentálhigiénés szakemberekhez. Szerencsére ezalatt a két év alatt rengeteg jó gyakorlat született az online krízisintervenciós segítségnyújtás terén és egyre többen kérnek segítséget akár online is egy-egy krízishelyzetben.
A cikk szakirodalmi hátterét Hajduska Mariann: Krízislélektan c. könyv szolgálta.
Komment írása