A jövőt Te írod! - Kulturális kreatívok, akik megváltoztatják a világot - 2. rész

Jelen cikkemben szeretném bemutatni azt a három fő szubkultúrát, melyek fő értékeiket és világról alkotott szemléletüket tekintve a kulturális kreatívokkal együtt napjaink nyugati társadalmainak fő szövetét alkotják.

A modernek
A modern kultúra a mainstream kultúra, mely a felvilágosodás óta, mintegy ötszáz éve tartja magát, így a legtöbben ennek a szubkultúrának a képviselői. A modernek leginkább a személyes siker és anyagi nyereségek szűrőjén keresztül látják a világot, élvezik a nagyvárosok adta lehetőségeket, a nagyvállalatoknál történő munkavégzés által előteremthető fizikai javakat, a legmodernebb technológiák, a tömegmédia, és a modern élet fogyasztói kultúrájának jutalmait. A modern kultúra vívmányai a globális piacgazdaságtól az elméleti egyenlőség, személyes szabadság és a polgári jogok megvalósulásáig igen széleskörűek. Azonban a veszteségek sorát gyarapítja a harmadik világ és az alsóbb társadalmi rétegek leszakadása, a gyökereinktől való elszakadás és a mértéktelen környezetszennyezés.

A tradicionálisok
A tradicionális értékeket vallók szubkultúrája a modernizmusra adott reakció, mely elutasítja a modern értékeket és lázad a fogyasztói kultúra ellen. Tagjai idealizálják a múltat, és a 19. századi világszemléletet, továbbá a hagyományos értékeket képviselik. A vidéki, kisvárosi, vallásos, konzervatív irányvonal tagjai, valamint az idősebbek nagy százaléka is ide tartozik. Számuk azonban folyamatosan csökken, az USA-ban 1950-ben még a társadalom 50%-át alkották, ehhez képest ma alig közelítik meg a 25%-ot.

A kulturális kreatívok
Az előző két szubkultúra mellett – bár tagjai alig tudnak egymásról - hatalmas tömegek gondolkodnak egészen másképp, akik nem elutasítják, hanem inkább meghaladják a modern értékeket. Ők a kulturális kreatívok, akik világnézetük, értékeik és életmódjuk által új kultúrát hoznak létre, hidat képezve a modernek és a tradicionálisok között. A legfontosabb értékeik közé tartoznak az ökológiai fenntarthatóság, a megfelelőbb egészségügyi ellátás és oktatás kialakítása, a közösségek újjáépítése, a kapcsolatok és a családi élet javítása, a nők helyzetének és a harmadik világ ügyének felkarolása, hitelesség követelése a társadalmi életben, az altruizmus fontossága, társadalmi lelkiismeret, társadalmi optimizmus, az önmegvalósítás, a spiritualitás és pszichológiai fejlődés iránti elkötelezettség, mint komplex értékek.
A hierarchikus rendszerekkel és a társadalmi presztízs fitogtatásával szemben ők a szabad közösségekben hisznek, a Föld és az emberiség kapcsolatára pedig úgy tekintenek, mint egy élő rendszerre, ahol minden kihat és visszahat mindenre. Elhivatottak annak irányában, hogy a saját értékeik szerint, autentikusan éljenek, cselekedeteik és belső meggyőződésük minél nagyobb összhangjában - hitelesen. Mindezek mellett ugyanolyan fonos számukra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, és számukra hiteles szakmát választva a saját világszemléletükbe is beleillő, értelmes életet éljenek.
A kulturális kreatívok saját magukban kívánják megtalálni a létezés alapját a társadalom által sugallt kép helyett. Ebben segítséget nyújt a hatvanas évek ellenkultúrája és mozgalmai hatására elinduló integráció a nyugati és keleti szemlélet között, s az ennek hatására kialakuló humanisztikus és transzperszonális pszichológia, de a buddhista meditációs gyakorlatok vagy akár őseink tanításainak felelevenítése is.

(Folyt. köv.)

Felhasznált irodalom:
Anderson, S. R., Ray, P. H. (2009). Kulturális kreatívok. Akik képesek megváltoztatni a jövőt. Pilis-Print Kiadó
Ray, P. H. (2008). The Potential for a New, Emerging Culture in the U.S.. Report on the 2008 American Values Survey.
Tibbs, H. (2011). Changing Cultural Values and the Transition to Sustainability. Journal of Futures Studies, Vol. 15(3). 13 – 32.

Bogdán Brigitta
pszichológus, coach
krízistanácsadó szakpszichológus