A jógát évezredek óta használják az önfejlesztés eszközeként, azzal a céllal, hogy egyesítse az egyéni tudatot az egyetemessel. Fejleszti azt a képességet, hogy harmonizálja és összerendezi a gondolatokat, vágyakat, érzelmeket, összhangba hozza a test-elme-lélek hármasának működését.
De hogyan is teszi mindezt?
A jóga egyik nagyon fontos eleme a légzés. A felületes, gyors légzés helyett, megfontolt, mély, hasi lélegzetvételekre ösztökél a gyakorlás során. Ez a típusú légzés már önmagában nyugtatja az idegrendszert, normál ritmusába tereli a pulzusunkat és jó hatással van a szív működésére.
A jóga koncentrációt igényel, a jelenbe hozza a figyelmünket. Ezáltal a gyakorlás közben tehermentesíti a kognitív funkcióinkat, azaz meggátolja, hogy elkalandozzanak a gondolataink, vagy éppen túlgondoljuk bizonyos élethelyzeteinket. A jóga fizikai megnyilvánulásai, tehát a gyakorlatsorok, egy olyan út elemei, melyek az elmét célozzák meg.
A jóga egy következő fontos eleme a relaxáció, amely a pszichovegetatív egyensúly kialakítására törekszik. Az áthangolás egy sokszor ismétlődő, tudatos gyakorlással végbemenő tanulási folyamat. Tanulás az idegrendszer és az izomrendszer számára. Kívülről nézve a relaxációt sokszor tehetetlenségnek tűnik, de ez egy téves megközelítés. A relaxáció során a felesleges túlfeszülések megszüntetésére törekszünk. Ezek a túlfeszülések a zavaró ingerek felhalmozódásából vagy az túlzott ingererősségből adódnak.
A relaxációt gyakorló emberek egészségi állapota jelentősen jobb, a szérum-koleszterinszintjük alacsonyabbá válik, immunaktivitásuk fokozódik. Ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. Ezeknek a kísérleteknek a megismétléseként bizonyosodott be, hogy a tartós relaxáció a vér koleszterinszintjét 30%-kal csökkenti. Ezzel az eredménnyel egyelőre egyetlen más gyógymód sem tud versenyezni. Immunrendszerük úgynevezett természetes ölősejt száma megnő.” (Bagdy, 2013)
Ma már számtalan kutatásban kimutatták, hogy a jóga segít megszüntetni a hátfájást, fejfájást, álmatlanságot, nyakfájást, javít a rossz emésztésen, szorongáson, depresszión, magas vérnyomáson és testformáló hatása is igen kiemelkedő.
Az ászanáknak (jógapózoknak) módszertani alapjuk van. A fizikainak tűnő ászanák lehetőséget adnak, hogy megváltoztassák a gyakorló viselkedését, mely változást idéz elő a mentális struktúráiban, lehetővé téve a fejlődést. Ez az osztályozás az anatómiai felépítésen, a test funkcióin és a mozgások egymásra épülő fejlődésén alapszik.
Nézzünk meg néhány ászana típust, amit bármikor gyakorolhatsz a napod során, egyszerű és könnyen kivitelezhető, ugyanakkor rendkívül hatékony.
Az álló ászanák korrigálják a láb deformitásait, erősítik a lábizmokat. A helyes testtartás elősegíti a gerinc erőteljes nyújtását, és erősítik a gerinc körüli izmokat és idegeket. Elmulasztják a fejfájást, a nyakficamokat, csökkentik a derék, a csípő és a comb körüli zsírpárnákat, csökkentik a szervezet savasságát, segítik az emésztést.

Az ülő ászanák a láb különböző helyzeteinek megfelelően segítik a medenceöv mobilitását, és hajlékonyságot eredményeznek. Emellett segítenek az ízületekben lerakódott tejsaveltávolításában. Enyhítik a reuma, az isiász és a visszérgyulladás okozta fájdalmakat. Bizonyos pózok a medence szerveit támogatják, segítik a vesék és a húgyhólyag működését, a nemi szervek egészségét -nőknél a menstruációs ciklust és a petefészkeket.

A hátrahajló ászanák megszüntetik a hát feszességét és fájdalmát folyamatos nyomást gyakorolva a hasi szervekre, mely segíti az emésztését, miközben a hát ívesen meg van nyújtva. Eközben a csigolyák egyre nagyobb helyet nyernek, a mellkas emelése nagyobb tüdőkapacitást eredményez.

Számtalan pozitívumának ismertetése mellett azonban elsősorban arra bíztatlak, hogy kezd el, még ha csak nagyon apró lépésekben is. Ismerkedj meg a jóga alapjaival, kezd a légzésedre való odafigyeléssel, vagy 1-2 könnyen kivitelezhető ászana megismerésével, ami csak néhány percet vesz igénybe a napodból.
Komment írása