Hogyan segít egy pszichológus krízishelyzetben?

A krízis, lélektani válság amellett, hogy fenyegető, képességeinken és aktuális megküzdési kapacitásunkon túl mutató élethelyzetnek éljük meg, lehetőségeket is rejteget magában: új esély arra, egy-egy fejlődési feladatot megoldjunk, vagy új fajta egyensúlyt alakítsunk ki életünkben. Annak érdekében, hogy a krízisből kedvező kimenettel, a fejlődés lehetőségével jöjjünk ki, egy krízisintervencióban jártas szakemberhez való fordulás segíthet. 
A magyarországi képzési rendszerben a tanácsadó szakpszichológus képzésben van krízistanácsadás specializáció, így ha hirtelen "nagy bajba kerülünk",  krízistanácsadásra szakosodott tanácsadó szakpszichológushoz bátran fordulhatunk.
Bővebben a krízis fogalmáról előző cikkemben olvashat.

Mitől függ, hogy krízissé alakul-e egy megterhelő élethelyzet? 

Nagyon sok személyes és külső tényezőtől függ, hogy kit hogyan ér egy nehezebb életesemény. Ilyen tényező például az, hogy milyen mértékű érzelmi terhelésnek voltunk kitéve az adott időszakban, amihez hozzáadódik a krízissel járó stressz, milyen emberi, társas biztonsági háló vesz minket körül, mennyire ért minket váratlanul a krízisbe forduló esemény, fel tudtunk-e rá készülni, volt-e lehetőségünk még kedvezőtlen kimenet esetén is alakítani valahogy a helyzeten, vagy „passzív elszenvedői“ voltunk a helyzetnek.

Ezen kívül a személyiségünk, előzetes tapasztalataink, és általános pszichés állapotunk is befolyásolja azt, hogy egy megterhelő élethelyzet krízissé alakul-e, és abban mennyi ideig maradunk benne.

Mi történik, ha pszichológushoz fordulok krízis esetén? 
 
Krízisek esetén a gyors segítségnyújtás nagyon fontos lehet. Ez a segítség érkezhet támogató barátok, családtagok formájában is, de szakember is elő tudja segíteni, hogy a krízisből kijőve azt előnyünkre fordítsuk. Amikor krízisen megyünk keresztül, nagymértékű érzelmi distresszt élhetünk át, ezért nagy lehet bennünk az igény arra, hogy minél hamarabb szabaduljunk ebből az állapotból. 

Ha pszichológus segítségét vesszük igénybe, fontos tudatosítani, hogy egy folyamatba lépünk be, ahol fokozatosan, lépésről-lépésre kapunk segítséget ahhoz, hogy megerősödve lépjünk ki majd a krízisből. 
 

A segítő szakember az első alkalmakon arra fog törekedni, hogy megértse és felmérje azt a helyzetet, amiben a segítségkérő van. A másik fontos cél a felborított mindennapokban a stabilitást, biztonságot újra létrehozni, akár fizikai, akár érzelmi értelemben. Miután megteremtődött némi stabilitás, a közös munkában át lehet térni konkrét cselekvési tervek kidolgozására. A krízisben történő munka emiatt sokkal irányítottabb folyamatnak tűnhet, mint amikor valaki önismereti kérdésekkel jelentkezik be egy konzultációs vagy terápiás folyamatba. 
 

A krízisintervenciós munka jellemzően rövidebb folyamat. A pszichológiai tanácsadástól és legtöbb pszichoterápiától eltérően, krízishelyzetben a heti egynél gyakoribb ülések is előfordulhatnak. A krízisintervenciós munka akkor záródik, amikor a krízis feloldódik – ennek jellemzően 6-8 hét alatt meg kell történnie, ha nincs újabb krízist provokáló esemény (Hajduska, 2008). Amennyiben a krízis elmélyül, és/vagy nem áll be egy új, a krízis mellékhatásaként kiforrt új egyensúlyi helyzet, a szakember javaslatot tehet akár a segítségkérő továbbirányításra más típusú ellátásba. 

Ha a kliens szeretne tovább dolgozni önmagán, a pszichológussal újraszerződhet már más „műfajban“: tanácsadásra vagy terápiára végzettségtől és problémától függően, de nagyon fontos annak tisztázása, hogy a krízisintervenciós munkaszakasz lezárult. 
Egy krízisintervencióval foglalkozó szakembernek szakmai feladata és kötelessége, hogy minél hamarabb tudjon időpontot biztosítani a klienseinek, akik krízisben vannak. Ettől függetlenül nagyon fontos lehet, hogy ha krízisbe kerülünk, legyen a tarsolyunkban néhány forródrótos elérhetőség is: a magyarországi telefonos lelkisegély szolgálatok elérhetősége itt található. 

 A cikkhez szakirodalmi hátterét Hajduska Mariann: Krízislélektan c. könyv szolgálta