Hogyan lehetnék motivált?

"Hogyan maradhatnék mindig motivált?" "Mindig elfogy menet közben a lelkesedésem!" "Bárcsak fent tudnám tartani a motivációmat!"

A motiváció, és annak fenntartása egy olyan téma, amivel valószínűleg mindannyian találkozunk életünk során. A motiváció témaköre általában leginkább akkor kerül elő, amikor éppen a híján vagyunk - ilyenkor gyakran felmerülnek bennünk a fenti mondatok, amik nagyjából mind ugyanazt a vágyat fejezik ki: olyan motivációs szintet szeretnénk elérni, ami stabil, állandó, és egy kellemesen inspiráló szinten tart minket. A motiváció azonban sajnos nem így működik.

Ha definiálni szeretnénk a motivációt, azt mondhatjuk róla, hogy egy olyan belső vagy külső hajtóerő, ami cselekvésre ösztönöz; ez az, ami elindít minket. Mind rendelkezünk sajátos, ránk jellemző motivációs állapottal, ami viszont nem állandó, hanem ciklikusan változik, és sok tényező befolyásolja, hogy éppen a csúcson van-e, vagy kezd kifogyni. Amikor valami új dologba kezdünk, vagy jutalmazva érezzük magunkat, a motivációnk jellemzően magas; ellenben, ha nem érezzük magunkat hozzáértőnek, kompetensnek egy adott dologgal kapcsolatban, ha nem tartjuk elérhetőnek az adott célt, vagy ha a különböző alapszükségleteink hiányosak (pl. fáradtság), a motivációnk csökkenni fog. A motiváció ciklikus jellegéből kiindulva beláthatjuk, arra várnunk, hogy a motivációnkat folyamatosan egy magas szinten tudjuk tartani, irreális elvárás.

Akkor mégis mit tehetünk? Hiszen az életben rengeteg feladat vár ránk, és sokhoz valószínűleg nem lesz majd motivációnk - mit kezdjünk akkor ezekkel? Itt érdemes behozni az önkontroll fogalmát. Az önkontroll egy készség, aminek segítségével képesek vagyunk szabályozni a viselkedésünket. Az önkontrollunk segít minket abban, hogy ne egy az egyben az ösztöneink szerint éljünk, hogy képesek legyünk késleltetni bizonyos szükségleteink vagy vágyaink kielégítését, és hogy tudjunk olyan döntéseket hozni, amik hosszú távon is fontosak és előnyösek a számunkra. 

Jó hír, hogy az önkontroll fejleszthető, hiszen nem egy genetikai adottság, hanem képesség. Az önkontroll fontos pillére az akaraterő, amit egy izomhoz is hasonlíthatunk: szépen lehet fejleszteni, edzeni, de ki is tud merülni a sok használattól. Éppen ezért már azzal sokat segíthetünk magunknak, ha ezt észben tartjuk, és figyelünk a kifáradás jeleire (fáradtság, éhség, nehézzé válik egyszerűbb döntések meghozatala is). Ha észrevesszük ezeket a jeleket, érdemes szünetet tartani, visszatöltődni. Emellett olyan apróbb dolgokkal is fejleszthetjük az önkontrollunkat, mint például a hétköznapi rutintevékenységeken való változtatás: mossunk fogat az ügyetlenebbik kezünkkel, vagy evés után mindjárt mosogassunk el - a lényeg, hogy valamit kicsit másként csináljunk, mint ahogy eddig megszoktuk. A meditáció, a különböző légzőgyakorlatok, vagy csak ha elszámolunk 10-ig egy érzelmileg intenzívebb helyzetben, és nem kapásból, ösztönösen reagálunk - ezekkel mind-mind fejleszthetjük az önkontrollunkat.