Hogyan előzhető meg a munkahelyi kiégés?

A nyári vakációról visszatérve fullasztó lehet alámerülni a dolgos hétköznapokban. Különösen akkor, ha egy bizonytalan időszakban, túlterheltséggel és végeláthatatlan feladatokkal kell megbirkóznunk. Ezek -a nem túl szerencsés- feltételek könnyen a kiégéshez vezethetnek, ami a közhiedelemmel ellentétben nem pusztán „fáradtság”, hanem egy komoly és nehezen kezelhető probléma.

A következő cikkben sorra vesszük a kiégés figyelmeztető jeleit, valamint a megelőzés lehetőségeit.

Honnan tudhatom, hogy nem a lelkesedés hevében égek?

Természetesen az izgalom és a lelkesedés tüze kifejezetten pozitív hatású a munka során. A kellő mértékű kihívások segíthetnek abban, hogy még a legborongósabb hétfő reggelen is belevágjunk a munkába, hiszen ezeknek a feladatoknak a megoldása pozitívan hat az önértékelésünkre is. Ugyanakkor a túl sok inger, a túl magas léc vagy az állandó feszített tempó ártalmas lehet számunkra. Ennek a legfeltűnőbb jelei a következők:

1. Érzelmi kimerültség: érzelmi hullámvasút, irritált állapot, szorongások, megmagyarázhatatlan feszültség, extrém fáradtság.
2. A munkával kapcsolatos negatív érzések növekedése: eltávolodás a kollégáktól, a segítségnyújtásra törekvés hiánya, csökkenő motiváció, apátia.
3. Inkompetencia érzése: a személyes hatékonyság, döntések és kompetencia megkérdőjelezése, bizonytalanság.

Ahogy a tünetek is mutatják, a kiégés előtt álló személy egyre nehezebbnek éli meg a munkához kapcsolódó feladatait (bejárni, elvégezni a teendőket, beszélni a kollégákkal), miközben egyre kevesebb örömöt lel a feladataiban és kevésbé tud feltöltődni.

Én is veszélyeztetett vagyok?

Sajnos a kiégés tüneteit sokszor túl későn veszik észre, így a kezelés is jóval nehezebb. A megelőzés szempontjából éppen ezért érdemes a következő kérdéseket mérlegelni a saját munkánkra vonatkozóan:

Minél kiszámíthatatlanabb egy pozíció, annál nagyobb kockázatot jelent a kiégés szempontjából, hiszen nem csak mentális terhelést jelent az állandó alkalmazkodás, hanem jellemzően a regenerálódás lehetőségei is szűkösebbek ilyen helyzetekben (pl. túlórák vagy váltott műszak esetén).

Amennyiben igen, az egyfajta védőfaktort jelent, míg a kiismerhetetlen információáramlás a kiégés esélyét növeli.

Minél jelentősebb az érzelmi terhelés, annál nagyobb esélye van a kiégésnek. Éppen ezért fontos az egészségügyi vagy szociális területen dolgozóknak figyelmet fordítani a saját mentális egészségükre.

Hogyan tehetek a kiégés ellen?

A tapasztalatok szerint a gyakoribb, kis lépések hatékonyabbak, mint az egyszeri nagy horderejű megmozdulás. Ennek fényében célszerű minden nap időt szánni a feltöltődésre: munkahelyi e-mailektől, laptop használattól, céges feladatoktól mentes estéket teremtve segíthetjük a regenerálódást. Fontos, hogy a szabadidős programokat soha ne az „alvás-időnkből” vegyük el, hiszen akár a kis mértékű alvás-hiány is súlyos testi és mentális tünetekhez vezethet.

Jót teszünk magunkkal akkor is, ha időt szánunk a hobbijainkra, a testmozgásra és a munkahelyen kívüli társas kapcsolatokra. Bármilyen kikapcsolódási formát is válasszunk, a lényeg, hogy építsünk erős pilléreket a munkahelyen kívül is egyensúlyunk megőrzése érdekében.